Újra látható Munkácsy Honfoglalása Szegeden

A monumentális alkotást 1893-ban készítette a világhírű mester. A szegedi közgyűjtemény néhány esztendővel a mű elkészülte után szerezte meg a hat méter széles és több mint két méter magas alkotást.

A Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő monumentális festményt a parlament számára festett Honfoglalás színvázlataként alkotta meg Munkácsy. Művészeti szakértők szerint a Szegedre került nagy színvázlaton Munkácsy Mihály sikereseb­ben érzékeltette a magyarok honfoglalásáról, Árpádról és a korabeli viszonyokról a gondolatait és hatékonyabban valósította meg festői elképzeléseit, mint a végleges­nek szánt parlamenti képen.

A színvázlatot évtizedekig a szegedi közintézmény dísztermében láthatta a művészetszerető közönség. Az elmúlt három esztendőben azonban a Móra-múzeum átalakítása és a Rejtett szépségek-, illetve a bibliai műkincs-tárlat miatt nem volt lehetőség a Honfoglalás méltó bemutatására. A múzeum munkatársai az utóbbi napokban állították vissza régi formájába a patinás dísztermet, így ismét megtekinthető Munkácsy remekműve.

A Honfoglaláson kívül egy másik Munkácsy-alkotás is látható a megújított múzeumi díszteremben; kiállításra került ugyanis a Felszolgáló leány című festmény is, de része az új állandó kiállítási kollekciónak Mednyánszky László Virágzó mandulafa című ismert alkotása, a XIX. században élt Borsos József Nő lanttal című műve, Bernardio Pinturiccio félezer éves reneszánsz Mária-festménye és a nemrég restaurált Angyali üdvözlet című mű is.

A milliárdos értéket képviselő gyönyörű díszteremben a biztonság érdekében a látogatók mozgását kamerákkal figyelik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek