Nem mindenki rajongott a sherwoodi banditáért
2009. március 16. 11:19
Meglepő felfedezéssel sokkolt egy brit akadémikus: szerinte a legendás Robin Hood a középkorban sem volt olyan népszerű, mint ahogy azt a közhiedelem tartja.
Korábban
Julian Luxford egy középkori kódex margójára vetett feljegyzés alapján úgy véli, hogy a 13. században a sherwoodi erdőben tanyázó banditával nem szimpatizáltak olyan sokan, mint azt a legenda tartja. A skóciai St. Andrews Egyetem kutatója egy 1340-es években írt, Polychronicon nevű kódexben fedezte fel azt az ominózus, 1460 körül odavetett 23 szavas leírást, amely kétségbe vonta a szegények oltalmazójának tevékenységét.
"A korban a közvélekedés szerint egy bizonyos Robin Hood nevezetű számkivetett társaival folyamatos rablásokkal élősködött Sherwoodon és Anglia környező törvénytisztelő helyein" - áll a jegyzetben. A feljegyzésre Luxford akkor bukkant, amikor az 1440-ben alapított Eton College könyvtárában kutakodott, és szerinte az egy egyedülállóan negatív vélemény a korból, amely egyben egy árnyaltabb képet érzékeltet.
A ma is ismert „igazságos Robin Hood” alakja először a 13. század végi balladákban jelent meg, és egyes akadémikusok szerint a férfi alakját a kor több közismert figurájából gyúrták össze, míg mások szerinte az egész történet csak egy tündérmese, és nincs semmi valós alapja. Az mindenesetre tény, hogy az igazságtevő alakját igazán a hollywoodi alkotások tették közismertté, és ezt a mítoszt egy jelenleg forgó film is árnyalja majd.
Ráadásul bár a közvélekedés szerint Robin a sherwoodi erdőben élt, a kutatók szerint sokkal valószínűbb, hogy a búvóhelyül szolgáló rengeteg valójában Yorkshire területén lehetett. Az egyébként egykor 10 ezer hektáros sherwoodi rengeteg mára a környezeti változások következtében 180 hektárosra zsugorodott.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Borzasztó áron, de megállította a Wehrmacht gőzhengerét Sztálingrád 17:10
- Könnyűzenei albummal népszerűsítik a Balaton természeti értékeit 16:05
- Kétezer beöltözött busó búcsúztatja a telet Mohácson 14:20
- VIII. Henrik első házasságának emléket állító ékszerre bukkantak Angliában 11:20
- Megjósolta a még fel nem fedezett elemeket Mengyelejev periódusos rendszere 09:50
- Majd’ 500 éven át zárva maradt a közönséges halandók előtt a Tiltott Város 09:05
- A németek is el akarták rabolni „Hollywood királyát”, Clark Gable-t tegnap
- 10 tény a fogászat történetéből tegnap