Zsidó különítmény küzdött a brit fasiszták ellen

A világháborúból hazatérő, többszörösen kitüntetett zsidó katonák meglepve tapasztalták London utcáin, hogy a feketeinges fasiszták nyíltan, szalutálva köszöntik egymást. Mindez azért alakulhatott így, mert a Brit Fasiszta Unió vezetőjét, Oswald Mosley-t, aki a háború előtt a nemzetközi antiszemitizmus egyik kiemelt alakja volt, 1946-ban engedték ki a börtönből. A náci rohamosztagosokhoz hasonlóan öltözködő feketeingeseinek mozgalma ekkor újjáéledt. A zsidók lakta épületekre alig pár nap alatt felkerültek a PJ (pusztuljatok zsidók) feliratok, a zsidókat többször megverték, és a különítményesek az utcákon fennhangon énekelték menetelés közben, hogy „nem égett elég zsidó Belsenben”.

A hazatérők ezért a cselekvés mellett döntöttek, és 1946 áprilisában 43 egykori háborús hős, férfiak és nők egyaránt megalakította a 43-as Csoportot. A lépést azzal indokolták, hogy a hatóságok semmit sem tettek a hazai fasiszták ellen, miközben a mozikban az Auschwitzról szóló filmeket vetítették. Éppen ezért jogosnak érezték a toborzást és az erőszakos ellenakciókat - nyilatkozta a csoportról a 88 éves Morris Beckman.

A túlélők Londonban másfél hete tartottak találkozót, és akkor megemlékeztek a titkos, öt éven át tartó küzdelmükről is. A londoni zsidó kulturális központban több egykori tárgyat kiállítottak, illetve több fotót is bemutattak, így az egyiken a zsinagógák falára festett graffiti is látható. Beckman a találkozón felidézte a Ridley Road piaca melletti véres összecsapásokat, amelyek közelében Mosley a hangszórói miatt Elefánt névre hallgató furgonján állva uszított az „idegenveszély” ellen. A csoport tagjai ekkor előbb a tömegben keltettek verekedést, és miközben a rendőrök ezzel voltak lefoglalva, az egykori kommandósok szétverték a furgont.

A csoportnak 1947-re több mint 1000 tagja volt, többségük Londonban élt, de egyesek Manchesterben, míg mások Birminghamben vagy Newcastle-ben küzdöttek a fasiszták ellen. A két oldal egyaránt jól felszerelt volt, bár a zsidó különítményeseknek jóval több háborús és katonai tapasztalattal bírtak. A tehetős zsidók, akik nem engedhették meg, hogy hasonló dolgokban személyesen is részt vegyenek, adományokkal támogatták a kommandósokat. Sydney Tafler színész és komikus pedig a fasiszta pártvezér retorikájának kifigurázásával szerzett donátorokat az ügynek.

A csoport többek közt Mosley elrablását és nyilvános megszégyenítését is eltervezte, ám erre nem került sor. Egyes támogatóiknak ugyanis sikerült beszivárogni a fasiszták főhadiszállására, és ennek eredményeként több száz feketeinges találkozót zavartak meg vagy vertek szét a különítményesek. Mosley csoportja ebbe belerokkant, így 1950-ben a 43-as Csoport is a feloszlás mellett döntött.

A kommandósok tevékenységét azonban igen sokan kritizálták, és támadják ma is. Szerintük ugyanis ha nincsenek ezek a válaszcsapások, Mosley propagandája jóval hamarabb megbukott volna. Beckman azonban tiltakozik, szerinte 1946-ban két országban engedélyezték fasiszta párt létezését: Franco Spanyolországában és Nagy-Britanniában. Szerinte arra a mai napig nincs válasz, hogy az angol hatóságok miért nem tettek semmit az ügyben, és miért nekik kellett lépni a terror ellen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2017

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora