Hétvégi várkalauz: Fonyód
2009. február 13. 14:32
Fonyód a Balaton egyik ismert üdülőhelye, a forró nyári hónapokban vízpartját az enyhülést kereső emberek tömegei keresik fel. Amikor végigtekintünk a színes vitorlások forgatagán, a csillogó hullámok között önfeledten lubickoló gyermekek hadán, nem is gondolnánk, hogy évszázadokkal ezelőtt itt elődeink milyen élethalálharcot vívtak az ellenséggel. Hagyjuk hát el a strandot egy időre, hogy a városka néhány utcával arrébb fekvő részén felkereshessük a fonyódi palánkvárat!
Korábban
Ezen a területen a középkorban - sokkal magasabb vízállás mellett - hatalmas nádasok terültek el, és csak néhány kiemelkedő magaslat volt alkalmas az emberek letelepedésére. Ezek egyikén építették fel Fonyód plébániatemplomát. A régészeti kutatások során felszínre hozták és konzerválták a kicsi, négyzetes alaprajzú egyházi épületet, melyet a 14. században bővítettek ki.
A pannonhalmi apátság földesúri függésében élő halászcsaládok életét a 16. században az országra vetődő sötét viharfelhők alapvetően megváltoztatták. A szultánok hódításai óriási darabokat hasítottak ki Magyarország területéből. Védekezésül a Bécsben székelő Haditanács többszörös tagozódású végvárrendszert alakított ki, amelybe a nagyobb erősségek mellett a jobbágyfalvak katonai szempontból alkalmas épületeit is belevették. Így tett az akkoriban már fonyódi földesúrnak számító, Palonyai Magyar Bálint is, aki a kőből emelt, magas toronnyal rendelkező templom köré húzatott egy erődítést. Az ingyenmunkára kirendelt jobbágyok vaskos facölöpöket vertek le a talajba hosszú, kettős sorban, melyeket vesszővel fontak össze, belső területét agyagos földdel döngölték le. Befejezésül - a felgyújtás ellen védekezve - kívülről vastagon sárral kenték be a palánkfalat.
Sok száz ilyen sietve készített, a korabeli szövegekben „kastélynak” leírt palánkvár nőtt ki a hódoltság idején a földből, hogy bázisul szolgáljon a szembenálló feleknek. Bár a koronás fők sokszor hivatalosan békét hirdettek, a valóságban azonban az örökös portyázások, lesvetések, vásárütések, a békés lakosság túszul ejtése, vagyontárgyaik és jószágaik elrablása vált mindennapos gyakorlattá a magyar és török harcosok körében.
A somogyi vidéken az 1560-as évekre egyre szűkült a kör a fonyódi palánknál, melynek környéke addigra török kézre került. Ezt a partszakaszt csak Magyar Bálint messze földön híres vezéri rátermettsége tudta csak megmenteni az ellenséges áradattól. Azt viszont már ő sem tudta megakadályozni, hogy alig öt kilométerre, Bézsenypusztánál egy palánkot ne emeljen az ellenség. Miután 1575-ben Magyar Bálint meghalt, az oszmán csapatok mindent elsöprő rohamot intéztek a fonyódiak ellen.
A négyszögletes védőművek mögött mindhalálig védekeztek a magyar végváriak, de a túlerő diadalmaskodott felettük. A győztesek halomba hordták a védők holttesteit, és a palánkvárral együtt elégették azokat, majd diadalmasan elvonultak. Ezzel a végvár katonai szerepe lezárult, többé építették újjá. Az 1990-es években lelkes helyi lokálpatrióták összefogásával feltárták a történelmi emlékhelyet, hogy méltóképpen emlékezhessenek meg a hazájukért életüket áldozó magyar vitézekről.
Fonyód a Google Térképeken
Légifotók a Civertan oldalán
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20
