Érintetlen múmiát fedeztek fel Egyiptomban
2009. február 12. 08:20
Ritkaságszámba menő, érintetlen múmiát fedeztek fel egyiptomi régészek a szakkarai nekropoliszban, amikor felnyitottak egy lepecsételt mészkőszarkofágot.
A Kairótól 20 kilométerre délre fekvő szakkarai nekropolisz az ókori Egyiptom egykori fővárosának, Memphisznek a legősibb temetője. A 7 kilométer hosszú nekropoliszt mintegy három évezreden át használták, s itt egyaránt temetkeztek uralkodók és alattvalóik. Uralkodókat a II. dinasztia korától a XIII. dinasztiáig temettek ide, közülük a leghíresebb Dzsószer fáraó, akinek lépcsős piramisa i.e. 2650 körül épült. Igen nagy ritkaság, hogy Szakkarában érintetlen temetkezésre bukkanjanak a régészek, mivel a sírrablók még az ókorban "letarolták" a térséget.
Záhi Havvász, az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője által "múmiaraktárnak" nevezett, 11 méter mélységben lévő sírkamrát a közelmúltban fedezték fel. A temetkezési hely összesen 30 múmiának szolgált végső menedékül. A mészkőszarkofágban lévő múmia megúszta az ókori sírrablók portyáit, s igen jó állapotban van, pólyái vélhetően több arany amulettet is rejthetnek. "Ez egy tipikus múmia a XXVI. dinasztia korából. Egy sor arany amulettje lehet, amelyek arra voltak hivatottak, hogy megvédjék az elhunytat túlvilági bolyongásai során" - hangsúlyozta Záhi Havvász.
Mint rámutatott, a XXVI. dinasztia fáraói i.e. 664 és 525. között uralkodtak, közvetlenül azelőtt, mielőtt a perzsák meghódították a térséget. Záhi Havvász meggyőződése szerint a mészkőszarkofágban nyugvó múmia lehetett a sírkamra eredeti tulajdonosa. Személye ismeretlen, ám az egyiptomi főrégész szerint tehetős lehetett, mészkőszarkofágra ugyanis csupán a gazdagoknak futottak. Ami a többi múmiát illeti, előfordulhat, hogy az eredeti tulajdonos rokonságához tartoztak: közülük egyesek gazdagok lehettek, míg mások szegények voltak.
A múmiák többsége falfülkékben nyugszik, közülük négyüket a kutyájukkal temették el. A leletek között két emberformájú fakoporsó szerepel hieroglifikus felirattal. Az egyikben, amelyet sikerült felnyitni, szintén a XXVI. dinasztia korából származó múmia feküdt. A másik fakoporsó viszont igen törékenynek tűnik, így csupán konzerválása után kísérlik meg kinyitni.
Záhi Havvász ismertetése szerint a sírkamra egyike azon három temetkezésnek, amelyet a közelmúltban tártak fel Szakkarában. Feltételezései szerint ezek egy sokkal nagyobb nekropolisz részei. "Én mindig mondtam, hogy Egyiptom kincseinek csupán 30 százalékát tártuk fel, a hiányzó 70 százalékot még mindig a föld mélye rejti" - vélekedett Záhi Havvász, aki szerint akár hetente új sírkamrát fedezhetnek fel a térségben.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59