Beszélgetéssorozat a rendszerváltásról

A tervek szerint minden hónapban az évfordulók szerint kiemelnek egy-egy fontos eseményt, amely a kerekasztal témáját adja. Az első, januári alkalommal a Kádár-rendszer állampártjának legfelsőbb vezetését megtestesítő Politikai Bizottság (PB) 1989-es történelemképéről tartanak beszélgetést. Februárban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) 1989. februári, a többpártrendszer elismeréséről szóló határozata lesz a téma, márciusban az Ellenzéki Kerekasztal megalakulása, júniusban a Nagy Imre-temetés. Szeptemberben a beszélgetés az MSZMP vezetőit és az ellenzéket magában tömörítő Nemzeti Kerekasztal létrehozásáról szól majd, októberben az első szabad október 23. megünnepléséről, novemberben pedig a rendszerváltás mikéntjéről szóló "négy igenes" népszavazásról disputálnak.

Rainer M. János részletesen is beszámolt arról, hogy a pénteki beszélgetésen számba veszik, hogyan változott meg a párt hivatalos álláspontja 1956-ról, amelyet az MSZMP KB történelmi albizottságát koordináló Pozsgay Imre 1989. január végi rádiónyilatkozata mozdított elő. Mint mondta, a pénteki alkalomra meghívtak két olyan történészt is - Földes Györgyöt és Hajdú Tibort -, akik az albizottság szakértőjeként vettek részt abban a múltfeltáró munkában, melynek eredményeként az 1956-os eseményeket a párt vezetése részéről Pozsgay Imre népfelkelésnek nevezte. A főigazgató szerint a kijelentést 1989. január 31-én és február 7-én nagy vita követte a PB-ben, s eleinte jóformán senki nem állt ki Pozsgay mellett.

Az egy hétig tartó polémia végén mégis elismerte a PB, hogy 1956-ot illetően népfelkelésről volt szó - mondta Rainer M. János, hozzátéve: a pártvezetésnek ez még mindig elfogadhatóbb volt, mint forradalom és szabadságharcról beszélni. Az 1956 óta tartó, 33 éves tabu ezáltal ledőlt, s az új álláspontot 1989. február 10-11-én egy kétnapos ülés után a KB is elfogadta.

Az 1956-os Intézet főigazgatója elmondta azt is, hogy a történelmi albizottságnak négy tagja volt, Berend T. Iván KB-tag, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, Ormos Mária KB-tag, történész, Horn Gyula, a KB külügyi osztályvezetője és Tőkei Ferenc filozófus. Az albizottság foglalkoztatott négy szakértőt is, akik végül arra a megállapításra jutottak, hogy 1956-ban népfelkelés zajlott: Földes Györgyön és Hajdú Tiboron kívül Balogh Sándor történész és Bayer József politológus tartozott közéjük.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága