Oroszlánfeje lehetett a Szfinxnek

Az egyiptológusok régóta úgy vélik, hogy a Nílus partján magasodó szobor teste egy oroszlánt, míg feje egy fáraót ábrázol. A 20 méter magas, és 80 méter hosszú műalkotást egyesek szerint a körülbelül 4500 évvel ezelőtt uralkodó Khephrén (Hafré) fáraóról mintázhatták.

A korábban a Szfinx eróziós mintázatait vizsgálat Colin Reader geológus ezzel szemben azt állítja, hogy a szobrot az eddig gondoltnál is korábban készíthették, jóval a közeli Nagy Piramis előtt. Szerinte a műalkotás stílusa is arra utal, hogy az a közeli síroknál is korábbi, és a fejet a későbbi nemzedékek alakíthatták át.

A kutatásban részt vett a történeti építészettel foglalkozó Dr. Jonathan Foyle is, aki szerint a szobornak eredetileg a feje is egy oroszlánt ábrázolhatott, amely így száz százalékig illett a szoborhoz. Ez egyben magyarázatot ad a fej és a test közti aránytalanságokra is.

A szakértők az elméletet egy számítógépes szimulációval támasztották alá, amelyet az angol nézők ma este láthatnak majd a Channel 5-on bemutatásra kerülő „The Secrets of Egypt” című dokumentumfilmben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2018

• Több mint hétezer éves sajtkészítők nyomaira bukkantak Dalmáciában
• Széchenyi István apaszerepben
• Velünk evő középkor
• A történelem hét legrosszabb foglalkozása 
• II. András és IV. Béla
• A két Tisza
• Nellie Bly, az első száguldó riporter
• A zsibói Wesselényi-kastély
• Impresszumok forradalma