2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Azonosították az első afgán elnök maradványait

2008. december 6. 14:02 MTI

Egy arannyal díszített apró Korán segítségével sikerült azonosítani Afganisztán harminc éve meggyilkolt első elnökének holttestét. Mohammed Daúdot a szovjet támogatással végrehajtott 1978-as katonai puccsban végezték ki családjának több tagjával és közeli munkatársaival együtt a kabuli elnöki palotában. A holttesteket titokban hantolták el, és a sírokat három évtized után, idén nyáron találták meg.

A hatóságokat a puccs egyik részvevője, egy volt tábornok vezette nyomra. Kabultól keletre, a hírhedt Policsakri börtön közelében két tömegsírt találtak, az egyikben 16, a másikban 12 holttesttel.

A holttestek azonosítása hat hónapig tartott. Végül az egyik tetem mellől előkerült díszes Korán segítségével oldották meg a talányt, hogy valóban Daúd és társai földi maradványait találták-e meg. Sikerült ugyanis kinyomozni, hogy a kötet az elnöké volt. "Szaúd-Arábia uralkodójától kapta egy hivatalos látogatás alkalmából" - mondta Ahmad Farid Raaid, a vizsgálatot végző egészségügyi minisztérium szóvivője.

Mohammed Daúd halálának napját sok afgán az ország történetének legsötétebb napjának tartja, mert a puccsot évtizedes szovjet megszállás, polgárháború és az iszlamista tálibok hatalomra kerülése követte. Az 1978-as katonai hatalomátvétel óta becslések szerint mintegy kétmillió afgán vesztette életét, és több mint hatmillió elmenekült az országból.

Az első afgán elnök egyébként maga is puccsal került hatalomra 1973-ban, kihasználva unokatestvére, Mohammed Zahír Sah, az utolsó afgán király távollétét. A hatalomban Daúd megpróbált szembeszállni az iszlamisták befolyásával, köztársaságot hozott létre, reformokat vezetett be, és bár sorozatban kötötte a Szovjetunióval a szerződéseket, jó kapcsolatokat igyekezett kiépíteni a Nyugattal is. Gazdasági és belpolitikai intézkedései azonban 1978. április 27-én forradalomhoz vezettek, és a fegyveres erők megdöntötték kormányát.

Egy évvel később bevonultak a szovjetek és megszállva tartották az országot egészen 1989-ig, a szovjet birodalom összeomlásáig. A kivonulás után tovább folytatódott a zűrzavar, majd a tálibok diktatúrája következett, amelyet 2001-ben megdöntöttek az Egyesült Államok vezette koalíciós erők, de az országban azóta sincs nyugalom.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár