2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Nem az ember felelős a barlangi medve kipusztulásáért

2008. november 26. 18:10 MTI

A fagy végezhetett az óriási barlangi medvével Európában a legutolsó jégkorszak során, mintegy 28 ezer évvel ezelőtt, nem pedig a vadászok, mint azt korábban hitték - derült ki egy osztrák-brit kutatásnak köszönhetően.


A barlangi medve (Ursus spelaeus) a medvefélék családjának egy kihalt faja, amely kb. 250-300 ezer éve jelent meg a pleisztocén kori Európában. Elnevezése onnan származik, hogy csontjait főleg európai barlangokban találták meg igen nagy számban. Ez arra utal, hogy több időt tölthetett barlangokban, mint a mai barnamedve, amely csupán a téli álom időszakára keres védett üreget.

A barlangi medve, amely Spanyolországtól kezdve az Uralig Európa-szerte mindenütt előfordult, egy sor más nagytestű állattal, olyanokkal, mint a gyapjas mamut, óriás szarvas, gyapjas orrszarvú és a barlangi oroszlán - együtt tűnt el a Föld színéről a tízezer évvel ezelőtt befejeződött utolsó jégkorszak alatt.

Osztrák és brit kutatók, akik a barlangi medve Alpokban fellelt maradványait szénizotópos vizsgálatnak vetették alá, arra a következtetésre jutottak, hogy az Ursus spelaeus 27800 évvel ezelőtt halt ki, azaz 13 ezer évvel korábban, mint eddig feltételezték. A többnyire vegetariánus életmódot folytató barlangi medve, amelynek a testsúlya akár az egy tonnát is elérhette, lényegesen nagyobb volt, mint a barnamedve. Kihalását a hirtelen lehűlt éghajlat okozhatta, s az, hogy a fagy kipusztította a gyümölcsöket, növényeket, diót, amely az állat fő tápláléka volt. "Nincs túl sok bizonyíték arra nézve, hogy az emberi tevékenység okolható a barlangi medvék kihalásáért" - írják a kutatók tanulmányukban, amely a Boreas című tudományos folyóiratban látott napvilágot.

A cikk egyik társszerzője, Martina Pacher, a Bécsi Egyetem kutatója szerint vizsgálataik arra derítettek fényt, hogy a barlangi medve az elsők között halt ki. "A többi állat később és különböző időben pusztult ki az utóbbi 15 ezer év alatt" - emelte ki Martina Pacher, aki szerint a korábbi vizsgálatok során a kutatók hibáztak a barlangi medvék maradványainak kormeghatározásánál. Előfordulhatott, hogy a barlangi medve maradványait a barnamedvéével tévesztették össze.

"A továbbiakban arra az alapvető kérdésre kell választ kapnunk, hogy miért maradt fenn mind a mai napig a barnamedve, míg a barlangi medve kipusztult" - mutatott rá a tanulmány másik társszerzője Anthony Stuart, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója. Feltételezése a válasz az étrend különbözőségeiben, a medvék téli hibernációs szokásaiban, földrajzi elterjedtségükben, élőhelyükben, s valószínűleg a vadászatban keresendő.

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!