Megbecsülték a részegeket az ókori Egyiptomban
2008. november 22. 14:25 Márfi Attila
Korábban
A házi főzéstől a nagyüzemi körülményekig
Az egyiptomi sör lelke a gabona, aminek több fajtáját is használták, úgy a kenyér és a sör készítésénél is. A gabonát, amit csíráztattak (tehát a malátát), s a sör legfontosabb alapelemének számított, a `besa` kifejezéssel illették. Ez ugyanúgy, gyűjtőnév, mint a gabona, azzal a különbséggel, hogy a besát, szinte kizárólag a sörkészítéssel összefüggésben említik. Igaz, a sörgyártást ábrázoló reliefeken kívül az úgynevezett Ebers Papiruszon is előfordul, ami orvosságrecepteket vonultat fel, sőt áldozati táblákon is felbukkant. Mindenesetre a besa értelmezése két táborra osztotta a régészeket és paleobotanikusokat; az egyik elmélet szerint valamilyen gabonafélét takar az elnevezés, míg a másik értelmezés alapján a besa csíráztatott gabonát, azaz malátát jelenthet.
Az óbirodalmi sírokból származó magvak elemzése után egyértelművé vált, hogy a kifejezés bármilyen gabonát jelölhet, amit sörkészítésre raktároztak, vagy használtak, azaz csíráztattak. Ezek után már csak az a kérdés, hogy melyik gabonából állították elő a malátát. Ennek meghatározásánál is megoszlottak a vélemények, már csak azért is, mert a források nem határozták meg egyértelműen a maláta anyagát, illetve egy adott kifejezés, olykor egy másik gabonafélére is használatos volt. Mindesetre az egyiptomiak három gabonafélét használtak ősidők óta; árpát (it), tönkölyt, vagy tönkét (bedet) és a zutnak nevezett közönséges búzát. Annak ellenére, hogy mindegyik gabonát alkalmazták a nemes nedű készítésekor, de malátának, szinte kizárólag csak az árpát (az alapos szövegelemzések és laboratóriumi vizsgálatok eredményeként).
A leglényegesebb kérdés tehát ismert, de még számos olyan alkotóelemet kell megemlíteni, amelyek fontosak voltak az egyiptomi sör előállításánál. Igaz, ezek alkalmazása is folyamatosan változott. A korabeli ábrázolások még két alkotóelemet tüntettek fel a szegenennek nevezett úgynevezett adalékanyagot és a pezen-kenyeret, ami a cefrézésnél, a sör erjedésénél volt fontos alkotóelem. A szegenen a sör ízesítését és alkoholfokának emelését szolgálta, s általában datolyából készült. De alkalmazták a szikomorfügét és más gyümölcsök préselt nedvét is. A maláta édességének ellensúlyozására borókát és koriandert adagoltak a nedűhöz, s egyes vidékeken beléndeket is. Amennyiben orvosságként használták, más fűszerekkel is ízesítették az erjedő italt. S említenünk kell azt az alapanyagot is, amely teljesen egyértelműen fontos eleme a seritalnak, ez pedig a víz. Elsősorban ásott kutakból nyerték, s többnyire ciszternákban gyűjtötték a vizet, ami Egyiptomban óriási kincsnek számított.
A "serfőző" négy teremből állt. Az elsőben volt a szárítókemence, a másodikban az erjesztés (és melegítés) zajlott, a harmadikban a sört, végül a negyedik teremben az alapanyagokat tárolták. Mivel a sör készítése állami monopólium volt, nagyon hamar kialakultak a jelentősebb, "serfőző" műhelyek, nagyobb gazdaságokhoz és templomokhoz telepítve. A "serfőzők" mellé szinte mindig pékműhelyeket is telepítettek, a két alapvető "élelmi cikk" technológia szempontjából is szoros összefonódása miatt. Ugyanakkor egész Egyiptomban, szinte mindenütt, háztartásonként "főzték", azaz erjesztették ezt az italt. Ugyanis a seres italokat erjesztéssel készítették, s csak a Középbirodalomtól terjedt el az a munkafázis, hogy a cefre erjedését hevítéssel gyorsítsák, de még ezt sem nevezhetjük a mai értelemben vett sörfőzésnek.
A későbbi korokban számos újítást alkalmaztak, ami már a nagyüzemi és a jobb minőségű ital készítését szolgálta. Ekkorra már szakavatott, s csak ezzel a feladattal foglalkozó munkások szorgoskodtak a "serfőző" műhelyekben. S újdonság, hogy egyre több nő is részt vett a nemes ital előállításában. A két legfontosabb alapanyag kezelésénél is változások történtek, változtak az adalékanyagok és a fűszerek is, ezzel szabályozva a sör minőségét. Az így kapott sörital azonban romlandó volt, hosszabb ideig nem állt el, mert tovább erjedve ecetesedni kezdett. Gyakran besűrűsödött, ezért fogyasztás előtt újból le kellett szűrni, s kicsit megkavarni. Ezt az italt nagyon hamar, lehetőleg napokon belül meg kellett inni. S nem véletlen, ha nagyobb expedíciók, hadjáratok indultak, nem sört, hanem az előállításához szükséges alapanyagokat és felszereléseket vittek magukkal.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. Az 1956-os forradalom Magyarországon](/ih0Ax/label/.cut-640x400/811.jpg)
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap