Tehetős közösség lakhatta az Árpád-kori Kánát
2008. november 10. 08:03 MTI
Az egykori település feltárásában részt vevő Terei György középkoros régész, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa azokról az ásatásokról nyilatkozott az MTI-nek, amelyek során előkerült Magyarország legnagyobb összefüggő Árpád-kori települése.
Ismertetése szerint a XI. kerületi Tóváros lakópark építését megelőzően 2003 és 2005 között összesen 22 hektárnyi területet tártak fel, amely az őskortól kisebb-nagyobb megszakításokkal volt lakott. Kána területén mintegy 200 földbe mélyített házat, tárolóvermeket találtak, de rábukkantak a falu plébániatemplomára is, s annak közelében 1077 sírt tártak fel. A falutól 600 méternyire légvonalban voltak a kánai apátság maradványai is.
Terei György rámutatott, az épületegyüttes révén a középkori mikrokörnyezetet lehet vizsgálni. Ritkaság, hogy a 12. század közepén egy templomot kváderkövekből építettek. A temetőben 300, kővel körberakott sír került elő. Nagy számban találtak pénzérméket, de sok az üveglelet, köztük akad bizánci eredetű - a 12. század közepén az import üvegáru ugyancsak ritkaságszámba mehetett. A település gazdagságára utal a sok vaslelet is, hiszen abban a korban a vasnak komoly értéke volt.
"Nagyon ritkán kerülnek elő ebből a korból ilyen nagy számban vastárgyak. A tengelyes olló a 12-13. században jelenik meg Magyarországon, itt hármat is találtunk" - emelte ki a régész, hozzátéve, hogy itt kerültek elő a legkorábbi magyarországi jégsarkantyúk is, de szép számban találtak díszes tárgyakat, egyebek közt bronzcsatokat. "Ez szintén gazdag népességre utal, amely a tatárjárás elől menekülve hagyta el a területet, majd kisebb létszámban tért vissza, hiszen a 13. század végéről - a 14. század elejéről származó leletanyag is előkerült. A 14. században néptelenedett el a terület, amelyet a 20. századig nem laktak".
Érdekességként emelte ki, hogy az egykor betelepülők rögtön kijelölték a templom és a temető helyét - a területen ugyanis nem találtak korábbi objektumokat. A plébániatemplom két szakaszban épült. "Az első egy 10x6 méteres, félköríves szentéllyel záródó épület volt, amely már a 13. század elején kicsinek bizonyult, így nyugati irányban 8 méterrel megtoldották. Ezzel egy időben a temetőt is kibővítették" - mondta a régész.
A házak is két periódusban épülhettek: az elsőben kelet-nyugati tájolással, amikor a kemencét az épület északkeleti sarkában helyezték el, a bejárat pedig a ház déli oldalán volt. A második periódusban észak-déli irányban tájolták a házakat, a kemence a ház dél-nyugati részén, a bejárat pedig a keleti oldalon volt. "Nagyon érdekes, hogy a szél mind a mai napig a nyugati irányból éri a területet, így akár a déli, akár a keleti, de mindenképp szélvédett oldalon volt a bejárat" - hangsúlyozta Terei György.
A XI. kerület új lakóparkjában jelenleg ideiglenes kiállítás mutatja be Kána történetét, de tervezik egy Árpád-kori skanzen létrehozását is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
