7 végzetes pillanat

Középkori torony miatt vitáznak Esztergomban

2008. október 27. 15:14

Sajtóvitába bonyolódott a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergom városával: míg az utóbbi történeti hűtlenségnek tartja a középkori királyi vár felújításának azt a módját, amely korábbi beleegyezésükkel jelenleg is folyik, az előbbi minden hasonló vádat cáfol.


A Nemzeti Múzeum mai közleménye szerint a Reneszánsz év támogatott projektjei keretében az Oktatási és Kulturális Minisztérium 112 millió forintos összeget biztosított az Esztergomi Vármúzeum Fehér tornyának rekonstrukciós munkálataira, valamint a kápolnában és a studiolóban található freskók restaurátori munkálataira. A kivitelezési munkálatok a jóváhagyott tervek alapján 2008 augusztusában kezdődtek meg és előre láthatóan 2008 decemberében fejeződnek be.

Szerintük Esztergom polgármestere több "félrevezető, a Magyar Nemzeti Múzeumra dehonesztáló nyilatkozatot tett, amelyek egyértelműen nélkülözik a szakmai hozzáértést és a felelősségteljes jó szándékot, pusztán a médiaszereplés tényére koncentrálnak". Az intézmény emellett azt is sérelmezi, hogy Meggyes Tamás nem veszi figyelembe az MNM főigazgatójnak részletes cáfolatát, hiszen "a Magyar Nemzeti Múzeum az Esztergomi Vármúzeum kezelőjeként, a páratlan műemléki együttes felelős gazdájaként mindenkor kész a hiteles szakmai megbeszélésekre vagy akár vitákra. Nem kíván azonban részt venni feltűnésre törekvő sajtóhadjáratokban, álszakmai ötletbörzékben. Mindezek figyelembe vételével a Múzeum a maga részéről a "vitát" lezártnak tekinti".

A cáfolat nyíltan fogalmaz: "amennyiben a város szakemberei tanulmányozták volna azokat a terveket, amelyeket minden lehetséges fórumon az illetékesek - így a város tisztviselői számára is - rendelkezésére bocsátottunk, úgy ezek az állítások fel sem merülhettek volna. Úgy tűnik, az elvárható gondosság ellenére, ez nem történt meg, amelyet a legutóbbi, a KÖH által összehívott megbeszélésen, a város képviselőitől elhangzottak is megerősítettek".

A vita az esztergomi vár évek óta zajló rekonstrukciója kapcsán robbant ki, aminek keretében több belső épület: köztük az úgynevezett kis román palota és a középkori lovagterem is megújult. Esztergom város vezetősége és képviselő-testületének a többsége azonban már ezekkel sem volt elégedett - számolt be róla a szombati Népszabadság. A lovagterem például, amely, mint mondják, a középkorban Magyarország egyik legnagyobb boltfesztávú terme volt, úgy épült újjá, hogy méretében csak fele olyan széles és magas lett. Tulajdonképpen nem az eredeti terem méretét, hanem a török hódoltság után a helyén emelt kaszárnya alapvonalait követi, ezért nem is illeszkedik a vár falára, ahogy a reneszánsz előd, és kontúrjai sem emlékeztetnek arra.

Most éppen a Fehér-torony falainak magasítása és tetőráépítése zajlik. De máshogy, mint azt a város jónak tartaná, ezért testületi határozat született arról, hogy Esztergom kezdeményezi a vár kezelői jogának átvételét (az ugyanis az államé, pontosabban a Nemzeti Múzeumé), és a pluszköltségek átvállalásával javaslatot tesz egy hitelesebbnek tartott rekonstrukcióra, mert a tervekbe eddig nem volt beleszólása. Erre akár félmilliárdot is szánnának, mondja Meggyes Tamás polgármester.

A kérdés azért is érzékeny pont, mert a Fehér-torony alatti termekben található a híres, Vitéz János-féle studiolo, amelyben az erényeket ábrázoló falfestmények találhatók, köztük a Botticellinek tulajdonított Mértékletesség. E dolgozószobát Vitéz János idején még két Árpád-kori (III. Béla korabeli) keresztboltív fedte, a két ívmezőt pedig az úgynevezett Zodiákus-ív választotta el egymástól. A vár töröktől való visszafoglalása után azonban, amikor a sarkait vesztett bástyát szűkítve, nyolcszögletesként építették vissza, a studiolo egyik teremrésze megsemmisült, s a Zodiákus-ív elpusztult.

Évszázadokkal később, az 1930-as években állították össze újra a megtalált darabjaiból, de nem pontosan az eredeti helyén, mert úgy nem fért volna el az akkor ideiglenesen kialakított beton védőtető alatt. A helyiségeket az 1934-38 között folyó ásatások során Lux Kálmán tárta fel, s már akkor tervezték a bástya viszsza-ötszögesítését, a dolgozószoba eredeti méreteinek, szerkezetének a visszaállítását. Azeucharisztikus kongresszus idejére - szükségmegoldásként - lapos betontetővel fedték le a bástyát. A háború kitörése miatt azonban nem jutott kellő idő, pénz és figyelem a lapos tető kicserélésére, így ez maradt meg máig. Ám mostanra tönkrement, rendszeresen beázik, veszélyeztetve a képeket.

A háború előtti és utáni rekonstrukciós elképzelések (Várnai Dezsőé a 30-as, Vukov Konstantiné a 90-es években) mind a bástya eredeti ötszög alaprajzát képzelték visszaállítani. Most mégsem ez épül. Talán a sietség miatt, véli a polgármester, mivel a studiolo képei iránti felfokozott érdeklődés hatására sürgető lett a képek védelme s a toronyra építendő védőtető mielőbbi elkészülte. Így most úgynevezett ideiglenes megoldásként 80 millió forintból a bástya jelenlegi vonalát követő, sokszög alakú, kétszintes felfalazás épül, s arra egy csúcsos tető. Alakjában és méretében ez egy olyan formát jelenít meg, amilyen a torony sohasem lehetett.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!