A franciáknál turnéznak a Magyar Vadak

A francia kulturális minisztérium évente tíz országos érdeklődésre számot tartó kiállításnak nyújt kiemelt támogatást, közéjük tartozik 2008-ban a Franciaországból indult fauvizmus magyar alkotóinak műveiből összeállított tárlat. A francia fauvizmus legelső külföldi követői voltak azok a Münchenben és Budapesten végzett fiatal magyar festők, akik a 19-20. század fordulóján érkeztek Párizsba. Nyaranta azonban hazatértek, hogy műveiket a szabadban, többek között a nagybányai festőtelepen, Nyergesújfalun, Szolnokon, Gödöllőn, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten vagy Szentendrén alkossák meg, s az akadémikus stílussal szemben létrehozzák a magyar modernizmust.

A Nemzeti Galéria mintegy 250 művet felvonultató 2006-os kiállításából a francia szervezők válogatása alapján a magyar Vadak alkotásai közül 116 olyan festményt és 44 olyan rajzot tekinthetnek meg Franciaországban az érdeklődök, amelyek színvilágukban és témaválasztásukban emlékeztetnek a francia fauvizmusra, de a kelet-európai tájak és a sötétebb színek alapján teljesen önálló identitást és világot képviselnek a stíluson belül.

Passuth Krisztina művészettörténész, a kiállítás főkurátura a megnyitón elmondta: a magyar Vadak soha nem szerveződtek olyan egységes mozgalommá, mint a francia fauve-ok, akiknek közös kiállításaik és manifesztumaik voltak. A magyarok művei szétszóródtak, ezért a mai napig nehéz teljes képet alkotni munkásságukról. A 2006-os budapesti kiállítás óta még tucatnyi alkotás került elő magángyűjteményekből, ezek a franciaországi körúton kerülnek először kiállításra.

Rácsodálkozás és felfedezés. Rockenbauer Zoltán művészettörténész, a kiállítás egyik szervezője szerint leginkább ezekkel a szavakkal jellemezhető a franciák reakciója a magyar Vadak alkotásaira. Franciaországban ugyanis korábban egyáltalán nem ismerték a közéjük sorolható magyar festőket. A franciaországi körút alapvető célja: a vonulat beemelése a nemzetközi köztudatba. Rockenbauer szerint a francia és a magyar fauvizmus között az egyik alapvető különbség a perspektívában van. Franciaországban ez a könnyed, levegős és nagyon színes stílus a távlatokkal teli hatalmas mediterrán tengerparton született, ahol nagyon erős a fény. Ezzel szemben a magyar festők Nagybányán vagy Nyergesújfalun egy szűk, dombos, zárt világban festettek, így a képek a franciához képest sokkal kisebb perspektívájú, magába forduló művészetet tükröznek.

Emellett a magyar fauvizmus a franciához képest sokkal természetközelibb: elsősorban látványfestészet. Magyarországon elképzelhetetlen volt az, amit Matisse csinált, aki a tengerpart sárga homokját egyszerűen átfestette pirosra. A magyar alkotóknál csak akkor vörös a folyó, ha a valóságban is az a vastartalma miatt. A hatás hasonló, de a kiindulópont nem ugyanaz: a magyarok a színes dolgokat festették meg és erősítették fel, a franciák viszont dekoratív szempontok miatt maguk tették színessé a megfestett világot - hangsúlyozta Rockenbauer.

Az 1905-ös párizsi Őszi Szalonon bemutatkozott erőteljes színekkel, merész ecsetkezeléssel, könnyed vonalvezetéssel forradalmasított új stílust követő festőket a kritika nevezte el fauve-oknak, azaz vadaknak, a művészetüket később pedig fauvizmusnak. A magyarok közül azok, akik hosszabban időztek Párizsban, mint Rippl-Rónai József, Czóbel Béla és Berény Róbert, magukévá tették ezt a stílust. Mások, mint Perlrott Csaba Vilmos, Bornemissza Géza, Tihanyi Lajos, Boromisza Tibor, Galimberti Sándor és felesége, Dénes Valéria, az egyetlen nő a Vadak között, közvetlenül Matisse tanítványai lettek, Ziffer Sándor pedig Gauguinért lelkesedett. A kiállításon láthatóak még többek között a Nyolcak csoportjához tartozó Kernstok Károly, Czigány Dezső, Márffy Ödön és Pór Bertalan képei is.

Le Cateau-Cambrésis-ben a kiállítás Csók Istvánnak a festészetbe a magyar folklór eleimet beemelő képeivel és a magyar Vadak rangidős előfutárának, Rippl-Rónai Józsefnek festményeivel kezdődik, majd a nagybányai festőtelepen készült alkotások mellett valamennyi művészkörnek külön részt szentel a kiállítás. A csendéletek külön termet kaptak, ahogy a magyar festők Párizsról, szemben velük pedig Budapestről készült képei is, a következőben pedig a Matisse Akadémia magyar tanítványainak alkotásai, majd az aktok, a férfi- és végül a női portrék láthatók. A Matisse Múzeum a francia és magyar festők eredeti kéziratos leveleit, fotóit is kiállította, mégpedig nem elkülönítve, hanem a festmények között, amit a magyar szervezők különlegességként értékelnek.

Az egyéves franciaországi körút még csak félúton tart, de a sikert tükrözi, hogy a 2006-os budapesti kiállítás katalógusa alapján, számos francia szakember tanulmányaival kiegészítve, a párizsi Adam Biro Éditeur gondozásában - melynek tulajdonosa a magyar származású Bíró Ádám - megjelent francia nyelvű katalógusból eddig mind a hatezer példány elkelt, s már folyik az utánnyomás. A Magyar Vadak tárlata nyáron a fauvizmus bölcsőjének tekintett, a spanyol határ közelében található Céret Modern Művészetek Múzeumában volt látható, 2009. március 13. és június 15. között pedig a dijoni Szépművészeti Múzeumba utazik tovább. Le Cateau-Cambrésis-ben február 22-ig tekinthető meg a kiállítás.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején