Újra lezárták a katyni tömeggyilkosság ügyét
2008. október 14. 19:41 MTI
A moszkvai körzeti katonai bíróság hétfőn helybenhagyta az 1940-ben elkövetett katyni tömeggyilkosság ügyének lezárásáról 2004-ben hozott ítéletet - közölte Alekszandr Mincsanovszkij, a bíróság sajtótitkára. Anna Sztavickaja, a katyni erdőben és környékén legyilkolt lengyelek, többségükben katonatisztek családjait képviselő ügyvéd elmondta: korábban megfellebbezték az ügy lezárásáról szóló döntést, s ezt is megfellebbezik majd.
Korábban
Az ügyvédnő hozzátette: a bíróság elismerte a tényt, hogy embereket lőttek agyon Katynban, s hogy az ügyvédi iroda által képviselt embereket a tömeggyilkosságok helyszínére vitték, viszont rámutatott, hogy az exhumálás nyomán nem azonosították az áldozatokat. Sztavickaja arra is emlékeztetett, hogy 1990-ben a harkovi bíróság bűnvádi eljárást indított az ügyben konkrét személyek - az egykori szovjet titkosrendőrség, az NKVD képviselői - ellen, később azonban a legfelső katonai ügyészség a sajtóban közölte, hogy az illetőket bűnösnek találták, de elhunytuk miatt az ügyet lezárták.
A Szmolenszk melletti katyni erdőben 1940-ben mintegy 4-5 ezer lengyel katonatisztet - többnyire az értelmiséghez tartozó, éppen mozgósított, s nyomban orosz hadifogságba került tartalékos tiszteket - gyilkoltak le. A tömegsírokat a Moszkva ellen vonuló nácik találták meg, de a Szovjetunió azt állította, hogy nincs köze az öldökléshez, s a németeket vádolta meg a rémtettel. Moszkva nevében Mihail Gorbacsov szovjet elnök csak 1990-ben ismerte be, hogy oroszok követték el a tömeggyilkosságot. Két évvel később Borisz Jelcin orosz elnök titkos iratokat adott át a lengyel vezetőknek, amelyekből az is kiderült, hogy az utasítást Sztálin adta.
Történészek szerint a hadifogságba esett több mint nyolcvanezer lengyel tartalékos tiszt, rendőr, határőr, továbbá ukrajnai és fehéroroszországi börtönökben fogva tartott civilek - jogászok, papok, kémkedéssel, szabotázzsal, kuláksággal vádolt lengyel állampolgárok - közül Sztálin parancsára legkevesebb 22 ezer embert öltek meg különböző helyszíneken. Az orosz kormány ugyan beismerte a történteket, de a mészárlást nem minősíti háborús bűnnek vagy népirtásnak, mert ez elkerülhetetlenné tette volna a még élő tettesek felelősségre vonását, amit a lengyel kormány követelt is. Ezen kívül Oroszország a megölteket nem minősíti a sztálini megtorlások áldozatainak, ami lehetetlenné teszi posztumusz rehabilitációjukat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Több százezer ember buzdított cselekvésre Martin Luther King 14:32
- A Selyemút számtalan romvárosát fedezte fel Stein Aurél 14:03
- Munkácsy életművét bemutató kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában - megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
