2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A hang lehetett az andoki kultúrák titkos fegyvere

2008. október 13. 10:04 Science Daily

Egy új kutatás szerint a dél-amerikai, inkák előtti Chavín-kultúra félelmetes eszközökkel szilárdította meg hatalmát. A civilizáció központjában folytatott ásatások szerint a papság fokozatosan megtanulta, hogyan fordíthatja hasznára az ott épített templom különleges akusztikáját, elhitetve az emberekkel, hogy az isteneket képviseli, sőt akár istenekké is változhat. Ezzel az igen erős, érzékekre ható manipulációval sikerült megszilárdítaniuk a hatalmukat, és uralkodó réteggé válniuk.

Akusztikus terror

Jonathan Abel, a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója és csapata az ott 1995 óta ásató John Rick régész meghívására érkezett Chavín de Huántarba. Az ásatás színhelye a nagy hatást gyakorló, inkák előtti kultúra legfontosabb emléke. A területet i.e. 3000 körül népesítették be, de a hatalmas templomok csak később, i.e. 1300 és i.e. 600 között épültek. Ez volt az az időszak, amikor a vezető réteg nélküli, egyenlőségre törekvő társadalmakat államok és birodalmak váltották fel, amelyekben egy kisebbség igyekezett ellenőrzése alá vonni az erőforrásokat és a népesség nagyobbik felét.

A temetők jól tükrözik a templomépítések idején a Chavín társadalomban bekövetkezett változásokat. A kezdeti viszonylagos egyenlőséget lassan felváltotta néhány ember, főleg a templompapság megkülönböztetett tisztelete. A templomépítés folyamata és különösen az alatta lévő alagútrendszer felkeltette Rick figyelmét, aki figyelemre méltó hipotézist dolgozott ki. Feltevése szerint a papság fokozatosan megtanulta, hogyan fordíthatja hasznára a templom különleges akusztikáját, elhitetve az emberekkel, hogy az isteneket képviseli, sőt akár istenekké is változhat. A papoknak ezzel az igen erős, érzékekre ható manipulációval sikerült megszilárdítaniuk a hatalmukat, és uralkodó réteggé válniuk.



E vitatott állítás bizonyítását szolgálja a Chavín-visszhang vizsgálata, amelyet Abel és munkatársai fognak elvégezni. Az alagút akusztikáját tanulmányozva azt remélik, hogy fény derülhet arra, mi is történt itt valójában. A módszert már a világ több pontján is kipróbálták, és a kutatásnak már Chavín de Huántarban is vannak előzményei. A régészek a hetvenes években felfedeztek egy meredeken lejtő csatornát, amely első látásra vízvezetéknek tűnt. Közelebbről megvizsgálva azonban kiderült, hogy gondosan ki van dolgozva, teraszok szegélyezik, és kővel borított lépcsők vezetnek hozzá. A lépcsőkövek olyan lazán vannak elhelyezve, hogy a folyamatos vízáramlás hamar elmosta volna őket. Tehát mire is szolgált ez a csatorna? Néhány vödör víz leöntése nyomra vezetett. A rövid, gyors vízáram hangos és különös hangot produkált, amelyet a csatorna alatti kamrákban lehetett a legjobban hallani.

Rick 2001-ben 20 hasonló hallókürtöt fedezett fel, amelyet a szárnyas csiga (strombus) héjából készítettek. A járatokat díszítésekkel látták el, ami rituális használatra utal. A kamrák méretei és a kamrákban hallható hangokról készített felvételek alapján elmondható, hogy a kamrákban folyó szertartások egyáltalán nem voltak szokványosak: a templom együttes alatti folyosóhálózatot úgy alakították ki, hogy a járatokból jövő hangokat igazi túlvilági élménnyé alakítsák.

Az ember általában igen csekély időbeli különbséggel tudja megmondani, honnan jön a hang. Visszhangzó helyen, pl. egy lépcsőházban, a visszhangok kb. 15 ezredmásodperc alatt érnek el a fülünkig, ennyi időre van szüksége az agynak a hang szétválasztására. A Chavín folyosókon azonban ehhez csupán 10 ezredmásodperc áll rendelkezésre, vagyis az agyunk nem tudja megállapítani sem a hangforrás irányát, sem a távolságát. A hangenergia teljesen körülöleli és beborítja az embert. Ehhez jön még, hogy a kamrák rezonancia frekvenciája megegyezik az emberi hang és a strombus hallójáratok frekvenciájával, és felerősíti mindkettőt. A sötét alagútlabirintus, amely a kamrákhoz vezetett, és a hallucinogén szerek használata együttesen rémisztő hatást kelthetett. Abel feltevése tehát, miszerint a templomot félelem- vagy legalábbis hódolatkeltés céljából építették, nagyon is valószínű. "Úgy tűnik, ezeket az embereket terrorizálták" - mondja Abel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Félelem és reszketés a piramisban

Először a San Pedro-kaktusz leveléből készült italt itatják meg veled, majd a sötétség felé vezetnek. A folyosók fagyosak, és tele vannak fonatokkal és indákkal, amelyek körbefonják a fejet. Néhol éles fénysugár szűrődik be odafentről, ami teljességgel lehetetlenné teszi, hogy a szem hozzászokjon a sötétséghez. A hallucinogén kaktuszital lassan hatni kezd, és a külvilág rettenetes módon eltorzul. Az ember térde remegni kezd, de a kezek, amelyek a vállra nehezednek, könyörtelenül továbblöknek a templom belsejébe. És ekkor, amikor már azt hiszed, hogy örökre itt maradsz e labirintusban, megszólal egy szörnyűséges, természetfeletti hang, amely teljesen betölti a fejedet. Nem tudni, honnan jön, de a zaj teljesen beborít. Úgy hangzik, mintha egyenesen az istenektől jönne, mégpedig az elégedetlen istenektől. Ekkorra már semmi kétséged nincs a papok hatalmát illetően, és bármit megtennél, amit mondanak, csakhogy végre csönd legyen körülötted.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár