2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Terminológiai különbségek a szlovák és magyar történelemtankönyvekben

2008. szeptember 15. 12:59 Kollai István

„Bratislava” versus „Prešporok”

A szlovák terminológia elméletileg nem tekinthető retrospektívnak. Egyrészt, a „Slovensko” kifejezés, mint tájegység már a 18-19. században is (mások szerint még ennél is jóval korábban) létezett és használatos volt, pontosabb földrajzi behatárolás nélkül. Ez alapján a Slovensko 1918 előtti használata megalapozottnak mondható. Másrészt, a mai szlovák historiográfia az 1918 előtti Szlovákiát elvileg mint pontos határok nélküli földrajzi fogalmat kezeli (ilyen szempontból hasonló tehát a magyar Felvidék szóhoz). Harmadrészt, amikor a szlovák historiográfia Szlovákia történetéről a középkor vagy újkor viszonylatában beszél, akkor elvileg nem egy nép, hanem egy territórium történelméről beszél, ami magába foglalja az azon a területen élő összes nép történelmét. Ebben az értelemben tehát a „Slovensko” földrajzi kifejezésnek tekinthető. Ez az erős földrajzi dimenzió mutatkozik ki például a „Szlovákia az őskorban” fejezetcímben. Ugyanitt Közép-Szlovákia hegyeiben lakó keltákról van szó, vagy a Marcus Aurelius által elfoglalt Dél-Szlovákiáról.

Mindezek miatt a szlovák tankönyv is elegendőnek tartja a „középkori Szlovákiáról” beszélni, és nem a „mai Szlovákia területéről a középkorban”. A tankönyv azonban nem foglalkozik a kérdéssel részletesebben, a „Slovensko” kifejezés jelentéstartalmának magyarázatát a tanárra hárítja. A tanuló számára mindenesetre zavaró lehet a következetlen térképrajzolási gyakorlat. Egyes térképeken ugyanis a történelmi Magyarországon belül be van rajzolva Szlovákia, a mai szlovák határoknak megfelelően, úgy, hogy a közigazgatásilag valóban külön egységet képező Erdéllyel azonos kivitelezésű Szlovákia megjelenítése. Van olyan megoldás, hogy a mai szlovák határ Erdély közigazgatási határánál halványabb szedéssel szerepel, és jelmagyarázat tisztázza, hogy Szlovákia jelenlegi határa [dnešná hranica Slovenska] látható a térképen. Legtöbbször viszont a térképen nem a Magyar Királyság, hanem kizárólag a mai Szlovákia szerepel – így sokszor országos szintű események (17. századi rendi felkelések, 1848-1849 katonai hadjáratai) sem a történelmi Magyarország egészén vannak bemutatva, hanem a mai Szlovákia határain belül.

Az előző, államterületre vonatkozó fogami apparátusnál kisebb súlyú Pozsony szlovák megnevezésének kérdése, de egy rövid bekezdés erejéig ezzel is érdemes foglalkozni.
A szlovák tankönyvek a várost „Bratislava” néven említik a kezdetektől fogva. A „Bratislava” kifejezést a 19. században Štúr és követői kezdték használni, az addigi „Prešporok” helyett, ami a német Pressburg szlovákosított változata. A „Bratislava” a morva Bretislav fejedelemre, illetve a város 10. századi forrásban felbukkanó Breslauspurc elnevezésére, összességében tehát Pozsony vélelmezett szláv alapítására utal. Az új kifejezés végül nem került be a szlovák közbeszédbe egészen az első világháborúig; Csehszlovákia létrejötte után viszont ez lett a hivatalos szlovák városnév.

Ilyen szempontból tehát retrospektívnek tekinthető a Bratislava szó 1918 előtti, különösen pedig a 19. század előtti használata. A tankönyv mindenesetre – hasonlóan egyébként a szlovák történetírás gyakorlatához – ezt a kifejezést használja. A „Prešporok” elnevezés csak akkor kerül elő, amikor a szlovák nyelv kodifikálása körüli viták során megmelítik az első szlovák folyóiratot (Prešpurské noviny). Emellett az egyik fejezetvégi kérdésben röviden bemutatásra kerül a Bratislava szó története: eszerint a Bratislava elnevezést a 19. század közepén használták, de később, a század második felében a szlovákok visszatértek a Prešporok és a magyar Pozsonyból képzett Požún szó használatára.

Említésre érdemes azonban, hogy a hivatalos tanítási segédanyagnak nyilvánított atlasz a 19. század végéig a „Prešporok” kifejezést használja, és csak a dualizmus korától bukkan fel a „Bratislava” elnevezés.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár