Az együttélés évszázadai
2008. szeptember 15. 14:51 Kollai István
A magyarság és a „natio Hungarica” szlovák és magyar interpretációban
Mind a magyar, mind a szlovák történelemkönyvek hangsúlyozzák, hogy a magyar társadalomnak 1848-ig rendi jellege volt; viszont különböző hangsúllyal kerül elő az, hogy ebből kifolyólag államalkotó magyar nemzetről a szó modern értelmében csak korlátozottan beszélhetünk.
A szlovák értelmezés mindenesetre, mint láttuk, ezt az álláspontot alapvetően sugallja már a választott fogalomkészlettel is, azaz hogy az elnevezésben is különbséget tesz a nyelvtől független, premodern, rendi-territoriális nemzettudatot magában hordozó „Hungarus” és a modern magyar nemzet között; ilyen erős, terminológiai szintű különbségtétel a magyar narratívában nincs. Mindez alapvetően meghatározza a szlovák és magyar tanuló korszakról alkotott képét. Míg a szlovák olvasó egy elvont Hungarus fogalommal találkozik, addig a magyar olvasó fejében a történelmi Felső-Magyarország városait és térségeit nem lakossága teszi élővé, hanem az, hogy városai mint (magyar) politikatörténeti események színhelyei kerülnek elő.
A szlovák értelmiség a „natio Hungarica” egyenrangú tagjának érezte magát továbbra is, szögezi le a szlovák narratíva. A nemzettéválás kezdetekor viszont „a Hungarus patriotizmus [uhorské vlastenectvo] a magyar etnikummal kezdett összekapcsolódni, és a magyarok kezdték magukat a történelmi magyar államiság [štátnosti v Uhorsku] egyetlen hordozójának tekinteni”. A könyv ezzel a mondattal foglalja össze azt, hogya számolódott fel a „Hungarus” kategória, és lett belőle mai értelemben vett magyar.
Mindehhez még két fontos megjegyzést kell tenni. Egyrészt, a szlovák tankönyvi interpretációban a magyarok általi „ezeréves elnyomás” teóriája nem kerül elő. Viszont általában a magyar etnikumról és a magyar kulturális eredményekről nem esik szó, pedig a fenti történelemfelfogás alapján – miszerint Szlovákia története egy territórium története – az azon a területen élő magyarok legalább „regionális története” is helyet kellene hogy kapjon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 2024.04.26.
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 2024.04.26.