2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az együttélés évszázadai

2008. szeptember 15. 14:51 Kollai István

Eltérő narratívák

A török korban a szlovák tankönyvi interpretáció szerint Szlovákia területe gazdaságilag és stratégiailag felértékelődött: „a törökök közvetlenül fenyegették Szlovákiát [Szlovákia területét], amelynek a törökellenes háború fő terhét kellett állnia”. Emellett a török kort mint a szlovák öntudat fejlődésének időszakát interpretálja a szlovák tankönyv. A történelmi Felső-Magyarország korabeli cseh kulturális kapcsolatai a szlovák tankönyvben jobban jelen vannak, mint a magyar tankönyvekben (ahol lényegében nem kerülnek említésre); a magyar-szlovák kulturális kölcsönhatás emellett lényegében nem kerül elő.

A fenti eseményeknek a szlovák interpretáció szerint tehát volt egy „szlovák dimenziója” – erről a magyar narratíva nem tud. A szláv jövevényszavak csak véletlenszerűen kerülnek elő. A dukátus kapcsán a nyitrai és bihari rész együtt kerül említésre, szerepét pedig éppen a peremterületek benépesítésében és az államhatalom kiterjesztésében jelölik meg. Csák Máté és a török kor kapcsán sem kerülnek említésre a szlovákok; de mint láttuk fentebb, a szlovák nemzet létrejöttét a magyar narratíva csak a középkor végére teszi.

Ezzel a tendenciával kissé ellentétesnek mondható a Rákóczi-szabadságharc bemutatása: miközben a magyar narratívában pont itt kerülnek elő a szlovákok, mint a felkelés résztvevői, addig a Rákóczi-szabadságharc szlovák narratívája erről nem tud, sőt, az egész esemény egyértelműen negatív színben tűnik fel. A „szabadságharc” szóhasználat szóba sem jön, kizárólag az „utolsó rendi felkelés” megnevezés szerepel, mely nem a vallásszabadságért folyt, hanem a „a magyarországi nemesség érdekeit követte, és a jobbágyok tömegeit a »szabadságharc« jelszavával nyerte meg. Rákóczi azonban ezeket az igéreteket nem tartotta meg, és így elvesztette a lakosság általános támogatását”. A szlovák narratívában nem kerül említésre a felkelők államszervező, gazdaságszervező tevékenysége sem, ahogy a törvényhozási-államszervezési munka sem, amikre pedig a magyar narratíva láthatóan hangsúlyt helyez.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár