Viking vándorlásról mesélnek a háziegerek
2008. október 3. 16:16 BBC News
Brit tudósok szerint a háziegér (Mus musculus domesticus) genetikai kódjának tanulmányozása új adatokkal szolgálhat az egykori népvándorlásokról.
A rágcsálók sokszor a vándorok társául szegődtek, amikor embercsoportok, törzsek útnak indultak, hogy új "hazát" keressenek maguknak. E vándorútról tudhatók meg részletek az egerek segítségével.
A Yorki Egyetem kutatói Nagy-Britannia száz pontjáról összegyűjtött rágcsáló genomját vizsgálták, s mint kiderült, az egerek egy meghatározott törzse a vikingekkel együtt érkezhetett. Az Orkney-szigetcsoport egereinek DNS-lenyomata ugyanis azonos skandináv rokonaik genetikai kódjával. Ugyanilyen genetikai jegyeket mutattak a rágcsálók Európában az Atlanti-óceán parti zónájában, vagyis azokban a régiókban, amelyeket könnyűszerrel elértek az északról érkező felfedezők.
"Ha megvizsgáljuk az egér genetikai kódját, rájövünk, hogy a rágcsáló nagymértékben kapcsolódik az emberiség történelméhez. Az egerek egy meghatározott genetikai típusára bukkantunk egy olyan térségben, ahol egykor előfordultak a vikingek" - magyarázta Jeremy Searle, a Yorki Egyetem professzora. Mint kifejtette, kirajzásukkor a vikingek mellé szegődtek a skandináv egerek, amelyek DNS-lenyomata megtalálható mindenütt, ahol az egykori északi harcosok megfordultak.
A brit egerek többsége német fajtársakkal áll rokonságban, ami viszont arra utal, hogy ezek a rágcsálók a kontinensről a vaskor emberével együtt érkeztek. A háziegér egyébként eredetileg Ázsiából származik, és gyalogosan vándorolt a Közel-Keletre, ahol az első mezőgazdasági közösségekkel együtt vetette meg a lábát, s minden bizonnyal élvezettel tobzódott a terményraktárak kínálta élelmiszerbőségben.
"Érdekes módon a háziegér nem települt át Európába, amikor a földművelés 8000 ezer évvel ezelőtt átterjedt a vén kontinensre. Mindössze háromezer éve vándoroltak át a rágcsálók, s ez azzal magyarázható, hogy Nyugat-Európában ekkor alakultak ki a nagy települések. A háziegérnek szüksége volt a túléléshez ezekre a településekre, ahhoz, hogy kiszorítsa élőhelyeiről mezei fajtársait" - magyarázta a kutató.
Searle professzor szerint az egerek további genetikai vizsgálatai révén pontosabban meghatározható a vikingek mozgása a Feröer-szigeteken, Izlandon, vagy akár Észak-Amerikában. Jeremy Searle és kollégái kutatásaikról a Proceedings of the Royal Society, a brit Királyi Társaság folyóiratában számoltak be.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20