Sorsgyötörte magyar anyák

Szellemi kulturális örökség lehet a busójárás

2008. szeptember 19. 12:58

Megalakult a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága, Hiller István oktatási és kulturális miniszter felkérésére az elnöki posztot Csák Ferenc, az OKM kultúráért államtitkára tölti be. A bizottság elsőként a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudását és tevékenységét, valamint a mohácsi busójárást javasolta felvenni a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.

A javaslatok alapján véglegesíti majd a listát a tárca vezetője. A bizottság legfontosabb feladata összeállítani a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékét, továbbá ajánlást tenni arra, hogy mely elemeket jelöljék az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, illetve a sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listájára - közölték.

A szakmai testület elősegíti, hogy az emberiség szellemi kulturális örökségének megőrzése Magyarországon széles körben elfogadott és elismert eszmévé váljék. A bizottság az alakuló ülésen elfogadta a nemzeti jegyzékbe és a listákra való felkerülés kritériumrendszerét, az elbírálás módját. Döntöttek konkrét jelölésekről is.

Elsőként a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudását és tevékenységét, valamint a mohácsi busójárást javasolták felvenni a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, az utóbbit az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára is. A miniszter szakmai tanácsadó testületeként működő bizottságba tagokat delegáltak a vidékfejlesztésért, a gazdaságért, a külügyért, az önkormányzatokért felelős tárcák és természetesen az OKM is.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, az Országos Széchényi Könyvtár, a Hagyományok Háza, a Magyar Művelődési Intézet, az MTA Néprajzi, Zenetudományi, Nyelvtudományi és Irodalomtudományi Intézete, a Magyar UNESCO Bizottság titkársága, a Néprajzi Múzeum, a Szentendrei Skanzen, a Debreceni, a Pécsi és a Szegedi Egyetem kulturális antropológiai tanszéke, az önkormányzati szövetségek és az Európai Folklór Központért Egyesület szintén delegált tagokat a bizottságba.

"A modernizáció szükséges folyamata az új Európában nem mehet végbe a kultúra modernizációja nélkül. Ez nem történhet meg a helyi közösségek évszázadok alatt fölgyűlt élettapasztalata nélkül. Az emberiség szellemi kulturális örökségének védelme, megőrzése az épített és természeti örökséghez hasonlóan megkerülhetetlen és halaszthatatlan feladat. Ez a világ kulturális sokszínűségének alapja" - áll a szervezet kommünikéjében.

Az UNESCO államai - hosszas előkészítő munka után - 2003-ban nemzetközi egyezményt írtak alá, amely egységes szellemű útmutatóként és jogi keretként szolgál a világ számára a szellemi kulturális örökség védelméhez. Ehhez csatlakozott a 2006. évi XXXVIII. törvény megalkotásával a magyar Országgyűlés.

(Múlt-kor/MTI)

2018. tavasz: Sorsgyötörte magyar anyák
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!