Korai ősz Csehszlovákiában

Összeállításunkban az 1968-as év fontosabb csehszlovákiai eseményeit gyűjtöttük össze.

Prágától Ágcsernyőig

Január 3-5. - Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénumán leváltják a CSKP KB első titkári tisztségéből a sztálinista vonalat képviselő Antonín Novotnyt, aki a tisztséget 1953 óta töltötte be. Helyére Alexander Dubceket, a KB Elnökség tagját, a Szlovák KP KB első titkárát választják. Új reformirányvonal bontakozik ki, amely széles körű támogatásra talál.
Január 22-23. - A Szlovák KP KB első titkárává választják Vasil Bilakot.

Március 6-7. - A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésén a résztvevők támogatják a CSKP új irányvonalát azzal a figyelmeztetéssel, hogy a párt akadályozza meg a kommunista- és szocialistaellenes erők aktivizálódását.
Március 22. - Antonín Novotny a közvélemény nyomására lemond a köztársasági elnöki tisztségről is, majd április 8-án a Nemzeti Front éléről is távozik.
Március 23-25. - Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió kommunista pártvezetői és kormányfői Drezdában a csehszlovákiai helyzetről tájékozódva nyugtalanságukat fejezik ki a szocializmus építését veszélyeztető jelenségek miatt.
Március 27. - Létrejön a K 231 klub, az 1948 után jogtalanul sérelmet szenvedett állampolgárok ideiglenes képviselete.
Március 30. - A Nemzetgyűlés - az 1948-as kommunista hatalomátvétel óta először titkos szavazással - Ludvík Svobodát választja köztársasági elnökké.
Március 30-31. - A Csehszlovák Néppárt KB új vezetőséget választ, elnöke Antonín Pospísil lesz.

Április 1-5. - A CSKP KB plénuma Akcióprogramot fogad el a közélet megújhodásáról, átfogó demokratizálásáról, a polgári jogok elismeréséről. Célul tűzik ki a párt vezetésének átszervezését, a kormányzati tevékenység elmélyítését, a modern szocialista társadalom alkotmányának kidolgozását, a csehek és szlovákok államjogi viszonyának rendezését, az 1949-1954 között jogsérelmet szenvedett személyek rehabilitálását.
Április 5. - Megalakul az Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja.
Április 6. - A Csehszlovák Szocialista Párt rendkívüli KB-ülésén új pártelnököt választanak, Bohuslav Kucera személyében.
Április 8. - Ludvík Svoboda köztársasági elnök Oldrich Cernik vezetésével új kormányt nevez ki.
Április 18. - A Nemzetgyűlés új elnöke Josef Smrkovsky lesz.

Május 3. - A Nemzetgyűlés elfogadja a Cerník vezette új kormány április 24-én beterjesztett programját, amely fő feladatának tartja az állami szervek munkájának demokratizálását, a csehek és szlovákok államjogi viszonyának rendezését, az 1949 óta jogtalanul perbe fogottak rehabilitálását, új gazdaságirányítási rendszer bevezetését a tervgazdálkodás helyett.
Május 4-5. - Dubcek vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség tárgyal Moszkvában, ahol felhívják a figyelmüket a jobboldali erők térnyerésére a CSKP-n belül.
Május 8. - Leonyid Brezsnyev szovjet, Todor Zsivkov bolgár, Wladyslaw Gomulka lengyel, Kádár János magyar és Walter Ulbricht keletnémet pártvezető moszkvai munkatalálkozóján a csehszlovákiai fejlemények a téma.
Május 29-június 1. - A CSKP KB plénumán szeptember 9-re tűzik ki a CSKP rendkívüli, XIV. kongresszusának időpontját. Novotnyt kizárják a KB-ból, jelentést sürgetnek az 1949-54 közötti törvénysértésekről, határoznak az új, föderatív elveken alapuló államjogi rendezésről.
Május 31. - Hadgyakorlat ürügyén szovjet csapatok lépik át a csehszlovák határt.

Június 13-15. - Dubcekkel az élén csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogat Magyarországra, és aláírják az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt.
Június 20-30. - A Varsói Szerződés Fegyveres Erőinek egyesített vezérkara Sumava fedőnévvel törzsvezetési hadgyakorlatot tart Csehszlovákiában. (A részt vevő szovjet törzsek és a lengyel hadsereg törzse az ország területén maradnak.)
Június 24-26. - A Nemzetgyűlés elfogadja a Cseh Nemzeti Tanács létrehozásáról, az 1948 óta igazságtalanul elítéltek bírósági rehabilitálásáról szóló törvényt, a Csehszlovákia szövetségi állammá alakítását célzó előkészületek alkotmánytörvény-tervezetét és a cenzúra megszűnését szentesítő sajtótörvény-módosítást.
Június 28. - Megjelenik a nagy visszhangot kiváltó "Kétezer szó" című felhívás, amelyben közéleti személyiségek a párt vezetését és húsz év szocialista építését bírálják, sürgetik a demokratikus reformokat. A felhívást a kormány és a Nemzetgyűlés visszautasítja, a szocialista országok pártvezetői ellenforradalmi programnak minősítik.

Július 9. - A bolgár, a magyar, a keletnémet, a lengyel és a szovjet pártvezetők levélben Varsóba hívják a CSKP vezetőit a csehszlovákiai események értékelésére. 12-én a CSKP KB Elnöksége elutasítja a részvételt.
Július 10. - A Nemzetgyűlés megválasztja a Cseh Nemzeti Tanácsot, a cseh országrész legfőbb törvényhozó testületét.
Július 14-15. - Bulgária, Magyarország, Lengyelország, az NDK és a SZU kommunista és munkáspártjainak vezetői Varsóban levelet intéznek a CSKP KB Elnökségéhez, amelyben sürgetik a határozott fellépést az ellenforradalmi erők és a szocializmust fenyegető veszély ellen, amit 19-én a CSKP KB Elnöksége a belügyekbe való beavatkozásként értékel.
Július 20. - Balatonaligán Kádár János villájában titokban találkozik Pjotr Seleszt, az Ukrán KP KB első titkára, az SZKP KB PB tagja és Vasil Bilak, a Szlovák KP KB első titkára, akinek tudtára adják, hogy segítségkérő levélre van szükség a csehszlovák helyzet rendezéséhez.
Július 29 . - augusztus 1. - Az SZKP KB PB és a CSKP KB Elnökségének tagjai a kelet-szlovákiai Ágcsernyőn találkoznak Brezsnyev és Dubcek vezetésével. A szovjet fél a szocializmus iránti internacionalista kötelességre és a növekvő ellenforradalmi veszélyre figyelmezteti a CSKP vezetőit, akik megígérik a helyzet rendezését.

Sátáni szignóval támadtak

Augusztus 3-4. - Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak vezetői pozsonyi közös nyilatkozatukban a szocialista országok egységét, internacionalista kötelességeit, tevékenységük koordinálását hangsúlyozzák. Vasil Bilak titokban behívó levelet ad át Pjotr Selesztnek a KGB közreműködésével. (Bilak ezt később tagadta.)
Augusztus 9-11. - Joszip Broz Tito, Jugoszlávia és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke Csehszlovákiába látogat.
Augusztus 15-17. - Román párt- és kormányküldöttség jár Csehszlovákiában Nicolae Ceausescu vezetésével, és barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodást ír alá.

Augusztus 17. - Kádár János, az MSZMP első titkára a szlovákiai Komáromban a csehszlovák helyzet veszélyeire figyelmezteti Dubceket.
Augusztus 18. - Moszkvában öt VSZ-tagország pártvezetője előtt Brezsnyev ismerteti öt szovjetbarát csehszlovák politikus - Vasil Bilak, Alois Indra, Antonín Kapek, Drahomir Kolder, Oldrich Svestka - augusztus 3-án és 17-én kelt segítségkérő levelét, s előterjeszti a Varsói Szerződés csehszlovákiai bevonulásának tervét. (A levelek másolatát az orosz fél 1992-ben átadta Csehszlovákiának.)

Augusztus 21. - Augusztus 20-áról 21-ére virradóra a Varsói Szerződés öt tagországának (Bulgária, Lengyelország, Magyarország, NDK és a Szovjetunió) csapatai internacionalista segítségnyújtás címén bevonulnak Csehszlovákiába, az ellenforradalmi veszély elhárítására. Az akcióban Románia nem vett részt. A tavasz óta előkészített katonai akció szignálja: Vltava 666. A CSKP KB Elnöksége határozatban utasítja el az akciót, tudatja a lakossággal a megszállást és nyugalomra szólít fel. Svoboda elnök rádióbeszédet intéz a lakossághoz, a kormány és a Nemzetgyűlés tiltakozik a bevonulás ellen. A csehszlovák vezetőket letartóztatják és internálják.
Augusztus 22. - A CSKP rendkívüli, XIV. kongresszusának küldöttei Prága-Vysocany-ban felhívást intéznek a világ kommunista és munkáspártjaihoz, új KB-t választanak, elutasítják Csehszlovákia szuverenitásának megsértését, és követelik az idegen csapatok azonnali kivonását.

Augusztus 23. - Egyórás országos, általános tiltakozó sztrájkot tartanak.
Augusztus 23. - Svoboda elnök Gustáv Husák helyettes kormányfő, Martin Dzúr, Bohuslav Kucera miniszterek, Vasil Bilak, Jan Piller CSKP KB elnökségi tagok és Alois Indra KB-tag Moszkvába repülnek.
Augusztus 23-26. - Moszkvában a csehszlovák-szovjet tárgyalásokba Svoboda elnök fellépésére 24-én bevonják a szabadon engedett Dubcek pártvezetőt, Cerník kormányfőt és Smrkovsky Nemzetgyűlési elnököt is. A csehszlovák politikusok szovjet nyomásra - a Nemzeti front elnöke, Frantisek Kriegel kivételével - aláírják az SZKP KB PB és a CSKP KB Elnöksége közös jegyzőkönyvét a csehszlovákiai helyzet normalizálásáról, a XIV. pártkongresszus érvénytelenítéséről.
Augusztus 27. - Visszaérkeznek Prágába a csehszlovák párt- és kormányvezetők Svobodával és Dubcekkel az élen, akik 29-i felhívásukban támogatást kérnek a néptől a helyzet konszolidálásához.

Október 18. - A Nemzetgyűlés elfogadja a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásáról és feltételeiről szóló megállapodást, amelyet a két ország kormánya október 16-án írt alá.
Október 27. - A Nemzetgyűlés elfogadja a föderációs alkotmánytörvényt és a nemzetiségek helyzetéről szóló törvényt. Ennek értelmében 1969. január 1-jével létrejön a csehszlovák államszövetség, amelynek két egyenjogú tagja a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság.

Novembertől a demokratizálási politika hívei kiszorulnak a párt- és állami vezetésből, 1969. április 17-én Alexander Dubceket is eltávolítják a CSKP éléről. A KB új első titkára Gustáv Husák (1968. augusztus 29-től a Szlovák KP KB első titkára), aki a normalizálódásnak nevezett visszarendeződést fémjelzi egészen a szocialista rendszer 1989-es összeomlásáig.