Négymillió négyzetméteren dolgoznak a magyar régészek

Korábban

Magyar expedíció menti Kőrösi Csoma Sándor szobáját

Vastárgyak kísérték a túlvilágra a rejtélyes kelta harcost

Késik az M43-as út régészeti feltárása

Középkori kincset találtak Paks határában

Lakópark épül Biatorbágy ókori gazdaságára

A magyarországi régészeti kutatás legnagyobb intézményeként számon tartott szakszolgálatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) azzal a céllal hozta létre, hogy a korábban területileg széttagolt, sokszor a beruházásokat látszólag késleltető régészeti stábokat összefogja, egységesen irányítsa; így a kulturális tárca valóban nemzeti kulturális örökségként tudja kezelni a régészeti örökséget és eredményes és hatékony régészeti szolgáltatásokat is nyújthat.

A sajtótájékoztatón dr. Virágos Gábor, az intézmény vezetője elmondta, hogy a már jelenleg is több mint 50 régészt foglalkoztató szakszolgálat köteles gondoskodni a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti munkák ellátásáról, valamint a műemlékek dokumentálásáról, helyreállításra, fenntartható hasznosításra való előkészítést célzó kutatási munkák elvégzéséről. Mindezt olyan nagy jelentőségű projektekben való kutatói vagy tervezői részvételt jelent, mint például a Mátyás-templom helyreállítása, a Szépművészeti Múzeum térszín alatti bővítése, illetve a fertődi Esterházy kastély kutatása.

A szakszolgálat jelenlegi ismeretei és tervei szerint a 2009. december 31-ig befejezendő feltárások összterülete messze meghaladja majd a 4 millió négyzetmétert is. Ebből csak az M6-os autópályát érintő területeken (összesen csaknem 60 lelőhely, kb. 700 ezer négyzetméter felületen) az elmúlt 5 hónapban elvégzett munkák során 189871 négyzetméter területen befejeződött a régészeti feltárás, mintegy 250 ezer négyzetméter területen pedig jelenleg is folyik a munka, amely már az eddig eltelt időszakban is számos fontos tudományos eredményt hozott.

Ilyen például a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű késő neolitikus (újkőkori) temető és telep, amely európai szinten méretében és a leletanyag kvalitásában is egyaránt egyedülálló. A Baracson előkerült porticusos villaépületnek ugyan nem maradtak meg a felmenő falai, de a feltárásból előkerült freskó maradványok alapján gyaníthatóan egy római villagazdaság lelőhelyét találták meg.

Egy Paks területén található régészeti lelőhelyen egy 16. századi település maradványainak feltárására biztosít ritka lehetőséget a nagyfelületű autópályás ásatás. Szintén ezen a környéken kerültek elő a 13-14. századi bécsi dénárokból álló kincsleletek, valamint ritka elrendezésű kelta temetkezési maradványok. Ezen kívül komoly tudományos eredményeket hoztak a nemrég megindult és jelenleg is zajló munkálatok is, melyeket az M43 autópályán, valamint a 85. és 86. számú főúton végeznek.

A szakszolgálat az újonnan megvalósuló, kiemelt jelentőségű nagyberuházások területén is elvégzi a szükséges kutatásokat, így kiemelt projektként kezeli a sávolyi Moto GP pálya, a kecskeméti Mercedes üzem, a Tópark komplexum beruházások, valamint a MOL Nyrt. és az OTF Zrt. által megrendelt földgázszállító vezetékek ügyét is.

A tűzszerészeti mentesítésekkel kapcsolatban a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2007. április 3-tól kezdődően a nagyberuházások építési területén - a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet értelmében - minden esetben köteles elvégezni a `lőszermentesítést` is. A rendelet kimondja: `A régészeti szakszolgálat köteles a teljes építési területen a tűzszerészeti átvizsgálási, valamint az azzal kapcsolatos előkészítési (bozót- és cserjeirtás), felderítési feladatok ellátásáról gondoskodni." A Szakszolgálat így a nettó 500 millió forintot meghaladó összegű beruházásoknál jelenleg is minden esetben elvégezteti ezt a munkát, méghozzá régészeti szakfelügyelet mellett, hiszen épp ez okból került hozzá a feladat.

Mindez az elmúlt hetekben, hónapokban vált kiemelt kérdéssé, amikor több építkezésen kerültek elő nagyméretű bombák. Ezek hatástalanítása kapcsán több esetben került sor a főváros közlekedését megbénító útlezárásra, majd lakossági kiürítésre. A látványos, már több tízezer embert is közvetlenül érintő intézkedések ráirányították a figyelmet arra, hogy Magyarország történelméből adódóan a földben rejlő robbanószerkezetek milyen komoly fenyegetést jelenthetnek a lét- és vagyonbiztonságra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek