Európai nő előzte meg Cook kapitányt Új-Zélandon

Mégsem ő volt az első

Azt már korábban is tudták a kutatók, hogy James Cook 1772-75 között írt naplójában megörökítette: egy maori törzsfő beszámolt neki arról, hogy partjaikon pár évvel korábban egy nagy hajó szenvedett katasztrófát. A maorik azt állították, hogy a hajó kapitányát Rongotute néven emlegették.

Ezt a történetet a korai misszionáriusok is többször hallották, amihez azt az aprócska részletet tették hozzá, hogy a partra úszó túlélőket elfogták, majd megették a helyiek. Ez azonban igencsak rossz lépés volt: az európaiak húsától ugyanis hamar meghaltak. Bár a térítő atyák ebben Isten büntetését látták, azt mégis egyfajta fertőzés okozhatta.

A sziget partjait 1642-ben Abel Tasman fedezte fel, ám az ő hajója fedélzetén egyetlen nő sem volt. A történészek ezért eddig úgy gondolták, hogy ha létezett is ilyen hajó, akkor az a Palliser foknál, az északi sziget legdélibb pontjánál futhatott zátonyra.

Most azonban egy, a szigetország fővárosához, Wellingtonhoz közel talált női koponya kormeghatározása meglepő módon alátámasztotta ezt a történetet, hiszen a csontdarab 1742-ből származik, a területet "felfedező" James Cook pedig 1769-ben érkezett meg a partokra.

A koponyát négy évvel ezelőtt egy kutyáját sétáltató fiú találta meg az északi szigeten, amelyen az európaiak csak a gyarmat 1840-es létrehozása után vetették meg a lábukat. A rendőrség először azt hitte, hogy gyilkossági ügyre bukkantak, ezért a helyi kórboncnok mellett a fővárosból kértek segítséget. A maradványokat Dr. Robin Watt, törvényszéki orvosszakértő vizsgálta meg, aki szintén nem tudott megfelelő választ adni a lelet eredetével kapcsolatban.

Ekkor a radiokarbonos kormeghatározást javasolta, és az így elvégzett tesztekből derült ki a furcsa dátum. A részletekben a Daily Telegraph beszámolója is bizonytalan, és azt jelenleg még ők sem tudják eldönteni, hogy átverésről van-e szó.