Találkozás a bronzkori rokonokkal

Még 1980-ban fedezték fel a Lichtensteinhöhle elnevezésű barlangot, ám nem vizsgálták át egészen 1993-ig, amikor Stefan Flindt archeológus 40 csontvázra és kultikus tárgyakra bukkant - írta a The Times.

A lelet rejtélyes volt, hiszen bronzkori temetkezésekre mindaddig csak nyitott terepen bukkantak. A barlangi csontvázakkal kapcsolatban sokféle elmélet született, egyes szakemberek szerint egykori tulajdonosait áldozatként ajánlották fel a szellemeknek, egy másik teória szerint az egyik nemzedék megette a másik generáció képviselőit.

A Göttingeni Egyetem kutatóinak vizsgálata során kiderült, hogy a csontvázak a rájuk rakódott vastag réteg kalcium-karbonátnak köszönhetően őrződtek meg ilyen épségben. Az évezredek során ugyanis a barlang mészkőmennyezetén átjutó víz segített védőrétegbe burkolni a bronzkori emberek maradványait. A csontvázak genetikai vizsgálata kimutatta, hogy egy család tagjai voltak. A kutatók szerint a barlang otthonul szolgált, de egyben kultikus hely is lehetett.

Ezután a szakemberek a közeli Nienstedt 300 lakosától vettek nyálmintát. A barlangi család két tagjánál igen ritka genetikai jellegzetességeket fedeztek fel, s a kutatók Manfred Huchthausen 58 éves tanár, valamint Uwe Lange 48 éves földmérő személyében megtalálták a bronzkori emberek 21. századi leszármazottait.

Uwe Lange egyébként eddig 1550-ig tudta visszavezetni családfáját, ám most 120 nemzedékre visszamenően ismerhette meg a felmenőit. A koponyák alapján háromdimenziós komputeres rekonstrukció módszerével a tudósok "életre keltették" a barlangi embereket, "akik" a helyi múzeumban foglalták el helyüket. Uwe Lange szerint furcsa érzés volt számára, amikor távoli őse szemébe nézhetett.

(Múlt-kor/MTI)