Építkezésektől féltik a brit csatatereket

Az English Heritage által mára időzített jelentés többek közt arra is figyelmeztet, hogy Towton, a Történeti Csataterek Jegyzékében is szereplő helyszín komoly veszélybe került. Ahogy a legtöbb esetben, itt is a beruházók jelentik a veszélyt: ahol a York párti csapatok lemészárolták a Lancaster oldal tagjait, már korábban is nagyon sokan fosztogatták fémkeresőkkel felszerelkezve a területet.

A több száz angol helyszín közül ma 43 csatatér szerepel az English Heritage jegyzékén: a legkorábbi az essexi Maldon, ahol 991-ben vívtak csatát, míg a legutolsó az 1685-ös sedgemoori csatatér. Bár a helyszínek könnyen felismerhetők, és lépéseket is tettek védelmük érdekében, nem biztos, hogy sikerrel járnak.

Paul Stamper, a szervezet történésze szerint azok elvesztése igazi katasztrófa lenne. Szerinte ugyanis még a történelem iránt kevéssé érdeklődőkre is hatalmas erővel hatnak ezek a területek, hiszen a múlt ezáltal élővé válik, és igazi sorsok elevenednek meg a história fordulópontjain.

A legveszélyeztetettebb csataterek:

Maldon, Essex, ahol a viking fosztogatók 991-ben legyőzték az angolszász csapatokat, a helyszínt viszont hamarosan az emelkedő tengerszint pusztíthatja el. Fulford, ahol Harold Hardrada 1066-ban győzte le a Merciából és Northumbriából érkező csapatokat. Szerencséje neki sem volt: Harold király a Stamford hídnál rajta is diadalmaskodott, mielőtt Hastings mezejére vonult volna. Bár az 1066-os csataterek közül ez van a legjobb állapotban, az ingatlanosok már régen kiszemelték maguknak. Newbury, Berks, ahol a király hadserege 1643-ban győzte a parlament csapatait. Ma ingatlanfejlesztők építkeznének rajta. Naseby, a döntő ütközet helyszíne az angol polgárháborúban, amikor 1645-ben I. Károly csapatai vereséget szenvedtek. Most Egy energiacég 135 méter magas szélerőműveket építene a területen. Worcester, ahol az angol polgárháború utolsó csatáját vívták 1651-ben, amelynek hatására Károly száműzetésbe menekült. Ingatlanfejlesztők építenék be a területet.

Glenn Foard, a Csatatér Alap (Battlefields Trust) vezetője szerint nem feltétlen az ingatlanberuházók jelentik a legnagyobb veszélyt: a fémkeresős amatőr régészek sok esetben jóval károsabbak lehetnek. Bár az új örökségvédelmi törvény szigorú szabályokkal kötné meg, hogy hol lehet, és hol nem lehet ilyen eszközöket használni, a valóságban semmilyen védelem nincs a hasonló esetekben.

Ha ugyanis a földterület tulajdonosa engedélyt ad a fémkeresők használatára, már nem tudnak mit tenni. Azzal pedig, hogy a fémtárgyakat kitúrják, tönkreteszik a legtöbbször jóval értékesebb régészet környezetet is. Emellett pedig az adott fémdarabok is igen sokat mesélhetnének az ütközetek már ismert, vagy még megfejtetlen részleteiről - erre azonban nem valószínű, hogy sor kerülhet majd.