A vörösterror 133 napja

Rekordméretű turizmus fenyegeti a Húsvét-szigetet

2008. július 1. 15:28

A Te Pito O Te Henua, azaz a világ köldöke néven is ismert csendes-óceáni sziget sokáig a távoli elhagyatottság ködébe burkolózott, ám a helyzet mostanra megváltozott.

A méretében Manhattan háromszorosát kitevő sziget 1967-ben nyílt meg a külvilág felé, amikor a chilei légitársaság gépei tankolni álltak meg ott Tahiti felé, majd 20 évvel később a turizmus is megindult, amikor egy hosszú kifutópálya épült az amerikai űrsiklók számára. Ma a rendszeres hajójáratok mellett heti nyolc repülőjárat érkezik a szigetre, amely még a kevésbé népszerű téli időszakban is tömve van turistákkal.

Fotó: Getty

Moaik a roham előtt

A szigetnek alig 4000 lakosa van, ám 2007-ben már 52 ezer érdeklődő, az 1990-es látogatószám közel tízszerese érkezett hozzájuk. Rapa Nui 1995 óta az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel, és a tavalyi, modern világcsodák versenyébe is sikerült bekerülni. Akkor nem nyertek, és a moaik a nyolcadik helyig jutottak, ám a helyiek reményei szerint ez nem befolyásolja majd az idei évi látogatószámot. Ezt segíti a sziget legfőbb szállodáinak felújítása és ökobaráttá varázslása is.

A Húsvét-szigeten 1524 régészeti helyszín található, ebből 887 moai, amelyek közül viszont alig 50-et állítottak helyre. A sziget 3800 főnyi lakosságának többsége egyébként is úgy véli, hogy a már helyreállított kőszobrok bőven elegendőek a turizmus fenntartásához, amely fő megélhetési forrásuk is. Mindez ugyanis már több kárral jár, mint haszonnal: a gyors fejlődés a szolgáltatások és a természeti források rovására ment. "Nem akarjuk, hogy régészeti Disneylandet csináljanak belőlünk. Ha elkezdik helyreállítani a moaikat, akkor nem kerülhetjük el ezt a sorsot" - mondta egy interjúban Edmunds Paoa, Hanga Roa, sziget legnagyobb településének polgármestere.

Fotó: getty

Amikor megérkeztek: repülőjárat 1986-ban

Egyesek máris attól tartanak, hogy bár az egyre több turista gazdaságilag látszólag fellendíti a szigetet, mégis tönkreteheti azt. Nem vészelik át a helyzetet a hatalmas kőfejek sem, amelyek sorsáról a mai napig nincs megegyezés: két évvel ezelőtt a helyi kulturális örökségvédők komoly vitát folytattak a helyzetről a chilei kormányzat szakértőivel, akik messze nem látták ilyen tragikusnak a helyzetet.

A moaik egyébként is igen rossz állapotban vannak: a kövek porózus anyaga sem áll többet ellen a természeti tényezőknek. Bár a legtöbb turista vigyáz arra, hogy ne sérüljenek a szobrok, mégis jó páran teszik próbára magukat, és másszák meg a szobrokat, felgyorsítva ezzel a természet munkáját. Vannak, akik pedig csak az anyagi hasznot keresik: egy finn turista márciusban az egyik szobor fülének letöréséért büntettek 17 ezer dollárnyi bírságra - adta hírül a CNN.

Bár 2003-ban az UNESCO japán kutatók bevonásával 5 szobron kikísérletezett egy eljárást, amely megmentheti azokat, ez azonban túl költségesnek bizonyult a széleskörű alkalmazáshoz. A helyzetet nehezíti, hogy minden egyes lépéshez Chile engedélyét kell kikérni, mert nincs elhatárolva, hogy a szigeten élők mi fölött és miképp rendelkezhetnek.

Bár a sziget pusztulásának okait továbbra sem ismerik, a helyiek úgy gondolják, hogy akár az ott élők végső összecsapása, akár az ökocídium tanúságos lehet a ma emberének is: így éppen abban bíznak, hogy a szigetre látogatók számának növekedésével talán egyre többen gondolkodnak majd el a környezettel való összhang eléréséről.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!