Napfogyatkozással datálhatják Trója ostromát
2008. június 25. 17:08
A Homérosz Odüsszeiájában említett különleges csillagászati események minden bizonnyal egy teljes, i.e. 1178. április 16-án bekövetkezett napfogyatkozás leírását jelentik.
Korábban
A New York-i Rockefeller Egyetem matematikai és fizikai laboratóriuma által készített, az Amerikai Tudományos Akadémia évkönyvében megjelent tanulmány szerint ha Homérosz eposzában valóban egy teljes napfogyatkozás jelenségét írta le, ez nagy segítséget jelenthet a történészeknek Trója bukása dátumának meghatározásában.
A napfogyatkozás hipotéziséről évszázadokon át vitatkoztak történészek, csillagászok és hellenisták, végül azonban egyetértettek abban, hogy nincs elég bizonyítékuk e feltételezés alátámasztására. Az új tanulmány szerzői azonban úgy vélik: Homérosz művének több szakaszában olyan bizonyos égi jelekre utaló kifejezéseket fedeztek fel, amelyek új történelmi megvilágításba helyezik ezt a korszakot - mondta Marcelo Magnasco, a laboratórium vezetője, az egyik társszerző.
A tudósok az egész eposzból kikeresték azokat a különleges, a nap és a csillagok állására vonatkozó utalásokat, amelyeket egy pontos dátumhoz lehet kötni. Magnasco és munkatársa, az argentin Constantino Baikouzis, a La Plata-i csillagvizsgáló kutatója összesen négy ilyent találtak a szövegben. Ezt követően elhelyezték e dátumokat egy referenciadátumhoz képest: ez utóbbi Odüsszeusz hazatérése Ithakába és felesége, Pénelopé kérőinek megölése. Így jutottak el i.e. 1178. április 16-hoz.
Homérosz azt írja, hogy a kérők lemészárlásakor a Nap "kitörlődött az égről", és többször is megemlíti, hogy eljött az újhold ideje, amely, mint a kutatók felhívják rá a figyelmet, szükséges a teljes napfogyatkozáshoz. Magnasco szerint ez a felfedezés természetesen nem bizonyítja, hogy Odüsszeusz létező személy lett volna, csupán azt, hogy Homérosz tudott valamit bizonyos, jócskán az ő kora előtti csillagászati jelenségekről.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20