2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Kiállításokkal emlékeznek a fekete polgárjogi mozgalomra

2008. június 20. 16:36

Az amerikai fekete polgárjogi mozgalomnak állít emléket két kiállítással is az atlantai High Museum of Art.

Az első tárlat Út a szabadságig (Road To Freedom) címet viseli. Több mint 200, számos eddig még nem publikált fotón idézi fel az afroamerikai közösség polgárjogi harcát 1955-től, amikor Rosa Parks tiltakozása nyomán megkezdődött az egy évig tartó buszbojkott az Alabama állambeli Montgomeryben egészen 1968-ig, Martin Luther King meggyilkolásáig.

A kiállítás oldala

A képek a mozgalom történetének olyan mérföldköveit is megörökítik, mint az 1961-es Szabadság-utakat (Freedom Rides), amelyek során az aktivisták a faji egyenjogúság mellett érveltek a déli államok konzervatív lakosainak, az 1964-es Mississippi állambeli gyilkosságokat, valamint az 1965. márciusi Selma-Montgomery békemenetet. Ott látható a számos névtelen polgárjogi harcos között az atlantai születésű King és felesége, Coretta is.

Mint Julian Cox, a kiállítás kurátora elmondta, egyes fotók különösen erősen tükrözik a kor feszültségét, az erőszakos légkört. Érzelmi élményt is adnak a látogatóknak, akik a képek révén szembesülhetnek azzal, miként éltek az emberek egy szegregált világban.

A másik kiállítás címe 1968 után (After 1968) és 10 kortárs művész festményein, szobrain, videóin, hang és fényinstallációin keresztül mutatja be a polgárjogi mozgalom örökségét. 1968 nemcsak azért volt választóvonal, mert akkor ölték meg Kinget, az erőszakmentes irányzat vezéralakját, hanem mert egy héttel a memphisi merénylet után írta alá Lyndon B. Johnson amerikai elnök a feketéknek teljes jogegyenlőséget biztosító második polgárjogi törvényt. (Az elsőt még John F. Kennedy kezdeményezte 1963-ban, de csak meggyilkolása után közel egy évvel fogadták el).

E kiállítás rendezője, Jeffrey Grove azért is fontosnak tartja a mostani bemutatókat, mert amikor három évvel korábban Atlantába, a mozgalom bölcsőjébe érkezett, úgy érezte, hogy a város elfelejtette ezt az örökséget. "Azt hittem, hogy e harcosoknak a szentélyébe jövök, de rájöttem, hogy az általuk képviselt eszmék nem részei itt a mindennapoknak. Mindig meglep, hogy milyen gyorsan felejtünk a fejlődés nevében" - mondta Grove.

A két kiállítás október 5-ig lesz látható az atlantai High Museum of Artban, novemberben a washingtoni Smithsonian afroamerikai történelmi és kulturális nemzeti múzeumban mutatják be az anyagot. Ez utóbbi intézmény az idén nyitotta meg kapuit, első kiállítását a híres afroamerikai személyiségek portréiból állították össze.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár