2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Moszkvai bíróság előtt a katyni mészárlás ügye

2008. június 11. 08:57

A korábbi döntést törvénybe ütközőnek minősítette és visszautalta újabb eljárás céljából az ítélkező kerületi bírósághoz kedden a moszkvai városi bíróság.

A kerületi bíróság azzal az indokkal nem is vizsgálta az ügyet, hogy rehabilitációra vonatkozó keresettel csak az fordulhat bírósághoz, akinek a jogait megsértették. Az áldozatok rokonainak ügyvédei arra hivatkoztak, hogy a vonatkozó törvény szerint bárki kérheti az áldozatok rehabilitálását.

Korábban már a legfelső katonai ügyészség is elzárkózott az ügy érdemi vizsgálatától azzal, hogy nem állnak rendelkezésre iratok annak alátámasztására, hogy Katynban a lengyel katonák represszió áldozatává váltak volna. Az ügyvéd ezt a döntést is meg akarja fellebbezni.

Fotó: Getty

Sosem felejtettek: csendes lázadás 1952. május 1-jén

A Hamovnyicseszkij bíróság egyébként a Memorial jogvédő egyesület kapcsolódó keresetét is tárgyalja, amelyet a szervezet az ellen nyújtott be, hogy a katonai ügyészség szigorúan titkosnak minősítette az ügyet, és megtagadta az iratok átadását a kerületi bíróságnak. A legfőbb katonai ügyészség a maga részéről 2004. szeptemberében lezárta a katyni mészárlás ügyében indított bűnvádi eljárást.

A katyni eseményekről - lengyel katonatisztek 1940-ben történt tömeges lemészárlásáról - első ízben 1992-ben kerültek elő dokumentumok a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) különleges archívumából, annak is az 1. számú dossziéjából, amelyet kizárólag a párt főtitkárai használhattak. Akkor Borisz Jelcin államfő javasolta az Alkotmánybíróságnak, hogy a dokumentumokat az SZKP ügyében folyó eljáráshoz csatolják.

Az iratok alátámasztották, hogy az egykori Szovjetunió különböző területein, köztük a Szmolenszki területen lévő Katyn mellett több mint 20 ezer lengyel sorkatonát és tisztet lőttek agyon. A Vörös Hadsereg 1939-ben a Molotov-Ribbentrop paktum alapján átlépte Lengyelország keleti határát, s mintegy 20 ezer lengyel katonát ejtett fogságba, akiket később gyakorlatilag kivégeztek. Az első tömegsírokat már 1943-ben megtalálták.

Moszkva egészen 1989-ig nem vállalta a felelősséget a gyilkosságokért, noha már az 1980-ben megkötött szovjet-lengyel ideológiai, tudományos és kulturális együttműködési megállapodás közös történész-bizottság alapítását irányozta elő a Katynban történtek vizsgálatára. Az SZKP archívumából előkerült dokumentumokat nem sokkal fellelésük után átadták Lengyelországnak.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár