Hétvégi várkalauz: Drégelypalánk

A forgalmas főúton suhanó autók, az utcákon járó-kelő emberek láttán nem is gondolnánk, hogy e hely évszázadokkal ezelőtt milyen jelentős hadászati szereppel bírt. Amikor 1552-ben Ali budai pasa katonái megszállták a hegyi erődítményt, a rommá lőtt falakat nem igyekeztek helyreállítani. Az északi irányban lévő gazdag bányavárosok elleni támadásokhoz a völgyben volt szükségük egy támaszpontra, ahol nagyobb létszámú lovasságot helyezhettek el.

17. századi metszeten

A megoldást a falu plébániatemplomának kőfalai jelentették, ez alkotta a központi épületet, míg körülötte az erőszakkal összehajtott lakosság robotmunkájával létesített cölöpfal oltalmazta az oszmánok új bázisát. A korabeli források szerint 1575-re készült el a végvár, melynek helyőrségét száz gyalogos és száz lovas alkotta. Ebben az időszakban sikerült a félhold harcosainak bevenniük a közeli Kékkő és Divény várait is. A drégelyi könnyűlovasság sokszor indult fosztogatni a felvidéki települések ellen. Fennmaradtak a drégelyi aga fenyegető levelei is, melyeket a meghódolni és adót fizetni nem akaró falvak bíráinak küldött.

A hadiszerencse 1594 tavaszán billent a Habsburg seregek felé. A Tiefenbach és Pálffy generálisok vezette csapatok sorra foglalták vissza a nógrádi várakat, közeledtükre a drégelypalánki őrség felgyújtotta a faerődítményt és elmenekült. Az üszkös romokat újjáépítették, falai mögé magyar vitézek kerültek Nagy Ferenc kapitánnyal az élen.

Korabeli rajz a török végvárról

A várbeliek zsoldjegyzéke szerint az 1610-es esztendőben Kovách Boldizsár kapitány 50, helyettese Nagy Gáspár vicekapitány 25, míg a zászlótartó, a sípos és a dobos együtt 10 forintot kapott hópénzül. A királyi végvárban szolgáló katonaság teljes zsoldja havonta 762 forintra rúgott, de ennek kifizetését a Kamara sokszor évekig elmulasztotta. Sorsuk jobbra fordítását a vitézek az ellenséges területekre vezetett zsákmányszerző portyáktól remélték, bár ezt a Haditanács szigorúan tiltotta, félve a törökök válaszcsapásától.

1663-ban Köprülü nagyvezir hatalmas serege láttán a védősereg felgyújtotta a cölöpvárat, az ágyúkat elásta és elmenekült. Ezzel a völgybeli palánkvár hadi szerepe véglegesen megszűnt. Maradványai a föld alatt rejtőznek, ez idáig nem kutatták meg, de a község nevében híre örökre fennmarad.

Drégelypalánk a Google Térképeken

Látogasson Drégelypalánkra!

Web: www.civertan.hu