A vörösterror 133 napja

Betiltott filmek és cenzori melléfogások

2008. április 1. 15:00

Az 1945 utáni magyar filmművészetet a politikával való folyamatos hadakozás jellemezte. A kádári cenzúra egyaránt lesújtott minden alkotóra, aki egy kicsit is bírálta a fennálló rendszert. Az 1956-ban készült Eltüsszentett birodalom például látszólag ártatlan mesefilm volt, de mivel túl sok volt a hasonlóság a király és Rákosi Mátyás közt, ezért a szalag évtizedekig dobozban maradt. Bástya elvtárs kalandozásai a magyar filmiparban a Múlt-kor 2. évfolyamának 25. adásában.

A filmeket az ötvenes években sújtotta a legkeményebb cenzúra. Az alkotás sorsa már a forgatókönyv stádiumában megpecsételődött, ezért ebben a korszakban nem találunk túl sok betiltott filmet, mert azok általában el sem készülhettek. Ez alól a Várkonyi Zoltán rendezte Keserű igazság, Kalmár Tibor filmje A nagyrozsdási eset és Banovich Tamás első nagyjátékfilmje Az eltüsszentett birodalom jelentenek kivételt.



A Keserű igazság az 56-os forradalmat megelőző feszült hangulatban forgott. Megrázó kordokumentum, mely egy a korabeli sajtóban megjelent cikk alapján készült. A történet egy tragédiával végződő erőltetett építkezést mutat be. A rendező ebben az alkotásában az erőszakos iparosítás kritikáját fogalmazza meg. Ebből a radikális filmből a cenzúra nem tudott mit kivágatni, ezért 30 évig dobozban maradt: 1986 októberében a forradalom 30. évfordulóján mutatták be.

A legtovább Banovich Tamás első nagyjátékfilmje, az Eltüsszentett birodalom maradt dobozban. A Kádár-rendszer több mint három évtizede alatt ötször tiltották be. A rendező sokáig nem értette, hogy miért vívta ki a cenzorok haragját ez a látszólag ártatlan mesefilm. A férfit a mű elkészítése után 9 évre eltiltották a filmezéstől, segédmunkásként kellet dolgoznia egy roncsládagyárban.

Varga Balázs, filmtörténész szerint "a Rákosi korszakban csak 2 T volt, valamit vagy támogattak, vagy tiltottak. A tűrt zóna nem létezett, mert az előzetes cenzúra nem is engedte elkészülni azokat a filmeket, amelyek problematikusak lehettek. A Kádár korszakban viszont az a legizgalmasabb terület, hogy hol húzódnak a határok a tűrt és a tiltott filmek között. Soha nem készült dokumentum arról, hogy ezek hol vannak".

Évekig ezen a határon mozgott Bacsó Péter kultuszfilmje, A tanú is. A filmet a forgatás közben gyakorolt presszió után 1969-ben végleg betiltották. Pozsgai Imre ekkor a Bács-Kiskun megyei pártbizottság ideológiai titkára volt. Mai emlékei szerint szívügyének tekintette, hogy a film közönség elé kerüljön. A filmet - a tiltás ellenére- ún. klubvetítés formájában évekig vetítették különböző rendezvényeken. Moziban először 1977-ben játszották. Ezt is Pozsgai engedélyezte, már kultuszminiszterként.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!