Egyedülálló a fővárosi temetők mostoha sorsa

Katonai temetők

Különálló katonai temetőkben meglehetősen szegény a főváros, a meglévők általában 1-1 nagyobb sírkerten belül helyezkednek el, különálló parcellaként. Döntő többségük külföldi katonák hamvait rejti magában, a magyar háborús hősök általában elszórtan, maximum kis, elkülönített sorban vannak eltemetve a nagyobb temetőkben. Sokuk közülük mára meglehetősen elhanyagolt. Néha azonban akadnak örömteli kezdeményezések, mint például a Budaörs - Budakeszi országút melletti német katonai temető rendbehozatala, és kibővítése. A katonai temetők általában meglehetősen puritának, dísztelenek, ez alól csak a Farkasréti temető Monarchia-kori katonai temetője jelent kivételt.

Budán 1686-ban létesült az első katonai temető a mai Déli pu. területén, amely 1797-ig a budai helyőrség halottait fogadta magába. Előtte is léteztek a kisebb temetőkben katonai parcellák, amelyek a kevés helyőrségi halottat befogadták. 1795-ben a Vízivárosi temető egy része lett elkülönítve katonai temetkezésekre, ezt a XX. század első évtizedéig használták, ennek a sírkertnek volt az ékessége Alvinczy tábornoknak, a győri csata vesztes hadvezérének síremléke. 1790-től 1847-ig a Várkert helyén is katonai temető volt, valamint a Tabáni temető egy részét is ilyen célokra használták. Utóbbi helyére temették el a Buda 1849-es visszafoglalásánál elesett honvédeket. Ezeket a sírokat aztán 1885-ben a Németvölgyi temetőbe temették át. A honvédsírok jelentős része mára a Farkasréti temetőbe került, a múlt század elején létesült s jelenleg is látható Monarchia-kori katonai parcellába.

Pest első katonai temetője 1746-ban létesült az Erzsébet tér helyén, majd ennek beteltekor 1780-ban a városi tanács a régi katonai téglavetőt jelölte ki új katonai temető helyszíneként. Ezt követte a Váci úti temető megnyitása, amely 1847-ig, a Kerepesi temető megnyitásáig működött (amelynek közelében szintén volt egy katonai temető). Józsefváros katonai temetője előbb a Józsefvárosi pu. helyén, majd a mai Vajda Péter (akkor Simor) utcában volt. Utóbbi helyre 1870-86 között temetkeztek, és itt több 48-as honvéd volt eltemetve, akiket Haynau utasítására szeméthordó taligán hoztak a temetőbe. 1886 után a pesti oldal katonai temetője az Új köztemetőben került kialakításra Hősök Temetője néven. Ide temették a két világháború magyar és külföldi áldozatait, de az 1950-es évektől megkezdődött ennek felszámolása a genfi egyezményt megsértve.

1. Őskori kezdetek
2. Középkori halottkultusz Magyarországon
3. A 16. századtól a dualizmusig
4. Modern temetkezés Budapesten
5. Görögkeleti (ortodox) temetők
6. Mohamedán temetkezés
7. Zsidó temetők
8. Katonai temetők
9. Veszélyeztetett sírok