2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egyedülálló a fővárosi temetők mostoha sorsa

2007. november 1. 10:00 Lukácsi Attila

Veszélyeztetett sírok

A kereszteket vasgyűjtésre hivatkozva kirángatták, a sírhelyeket eladták. Kegyeletsértő módon rendezték át 1992-ben az I. világháború névtelen áldozatainak parcelláját is, az itteni halottakat jeltelen sírokba temették a felszámolt soroksári temetőből exhumált ejtőernyősökkel együtt. Az Új Köztemetőben van az olasz-, román-, török-, szovjet parcella is, valamint létesült 1848-49-es parcella is. Külön emlékművük van az I. világháború idegenben elhunyt áldozatainak, és ide temették a közterületekről, és a Gyáli úti kórházból a sérüléseikbe belehalt katonákat, az ostrom során szolgálatteljesítés közben életüket vesztett rendőröket, és a német megszállás idején elkövetett gyilkosságok áldozatait is.

A Veszprémben nemrég átadott katonai temető

Végül, de nem utolsósorban itt nyugszanak a Görgey-zászlóalj 1944-ben kivégzett önkéntesei is. A két világháború alatt a fővárosban elesett mintegy 30 000 katona közül csak pár száznak maradt meg a sírhelye. A világháborúk hősi halottaira egy kegyeleti emlékpark emlékeztet az Új Köztemetőben, ahol összesen mintegy 25 000 katonát temettek el. Ez azért is fontos, mert a II. világháború magyar halottait sokáig nem övezte kellő megbecsülés, még a 90-es évek elején is volt olyan vélekedés, hogy ők nem a magyar nép mártírjai.

Világháborús halottak a Kerepesi-, a Farkasréti-, és számos peremvárosi temetőben találhatók. Voltak katonasírok a felszámolt Németvölgyi temetőben is, ezeket később áthelyezték Farkasrétre. Legutóbb még 65 II. világháborús sírt regisztráltak Farkasréten, de vannak még a Kerepesiben is. Ezek talán az utolsó igazi hírmondói a 40-es években elesett magyar katonák sírjainak, illetve még a Megyeri temetőben találhatók, hisz a porladási idő leteltével sok katonasírra engedély nélkül, az exhumálást meg se várva temetkeztek rá. Csepelről például így tűntek el a katonasírok, vagy pedig az adott sírkert eleve meg is szűnt.

Ebből a szempontból a peremvárosokban volt a legrosszabb helyzet, hisz Nagy-Budapest létrejöttével ilyen-olyan okokból sorra szűntették meg a temetőket. Így tűnt el, vagy vált erdővé, esetleg szemétlerakóvá a régi Nagytétényi, az Albertfalvai, a Pestújhelyi, a régi Pestlőrinci, a Rákosligeti, a Rákoskeresztúri, a Rákoscsabai, a Rákoshegyi, a Budatétényi, a Mátyásföldi, a Sashalmi és a Rákosszentmihályi temető is. Temettek ezen kívül a mátyásföldi Erzsébet-ligetbe is (magyar és szovjet katona), valamint nyolc sírt találhatunk a budai hegyekben.

A II. világháborúban Magyarországon elesett amerikai katonák temetője a Budaörsi úton van. Budapest környékén kettő katonai temető található: a német katonáké Budaörs - Budakeszi között, míg a brit-, és lengyel katonáké Solymár határában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár