Flavia Constantia

2007. október 19. 21:44

(361-383)

A 367-tól 383-ig uralkodó Gratianus császár első felesége volt. Házasságukból egy fiú származott.

361 végén született, vagy a következő év elején, mint a 361 novemberében elhunyt II. Constantius posztumusz leánya. Kislányként anyjával, Faustinával együtt Konstantinápolyban vagy környékén élt. 365-ben ott használta fel őt Procopius trónbitorló császár a saját politikai céljaira. A kislányt karjában tartva vonult a katonák sorfala elé, vagy őt és anyját gyaloghintóban vitette a csatára kész egységek arcvonala előtt — így akarta bizonyítani, hogy az elhunyt férj, illetőleg apa jogait védi. Procopiust végül legyőzték, és 366 májusában Valens császár megölette. Constantiát és Faustinát azonban életben hagyták, mert nyilvánvaló volt, hogy a bitorlónak nem állhattak ellent. A lakosság és a katonák között továbbra is élt a nagy dinasztia tisztelete, annak egyedüli képviselői iránt.

Éppen ezért a Nyugatot irányító Gratianus elhatározta, hogy feleségül veszi Constantiát. Ez 374-ben történt: a lány akkoriban legfeljebb 13 éves volt, a fiú valamivel több mint 14. Constantia elindult a messzi Nyugatra. Útja a Száva partján vezetett. Senki sem volt tudatában, milyen hatalmas veszélyben forog ott a római császár leánya, a jövendő császárné. Ezekben az időkben ugyanis a germán kvádok a Duna mögül váratlanul átlépték a határt, és elözönlötték a provinciát. Az egyik vezérük halálát akarták megbosszulni, akit a rómaiak hitszegő módon legyilkoltak. Aratás ideje volt, a nép a földeken dolgozott. A germánok megölték azokat, akik megpróbáltak védekezni, másokat pedig jószágukkal együtt elhajtottak.

Gratianus és Constantia házasságából született egy fiú, ám kisgyermekként meghalt. Még a nevét sem tudjuk. Constantia vélhetően 383 tavaszán hunyt el, alig 22 évesen. Holttestét átvitték Konstantinápolyba, talán anyja kívánságára. A krónikák szerint augusztus 31-én értek oda, a sírba helyezés ceremóniája viszont csak december 1-jén zajlott le.