2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Ismeretlen híradások egy magyarországi hadjáratról

2007. augusztus 2. 14:00

Habsburg Ferdinánd 1527. évi magyarországi hadjáratának és a székesfehérvári koronázásnak részleteit régóta ismeri a magyar történetírás. A Levéltári Közlemények 2007/1-es számában Gecsényi Lajos az uralkodó kísérete egyik kiemelkedő személyiségének az eseményekről írt, nemrég felfedezett leveleit ismertette.

I. Ferdinánd Custos Domokos
metszetén

A korban a közvéleményt a levelek és beszámolók mellett a mind jobban terjedő nyomtatott "újságok" és röplapok is részletesen tájékoztatták. A pontos ismeretek ellenére a véletlenszerűen felbukkanó újabb források még napjainkban is szolgálhatnak fontos információkkal. Éppen ezért kiemelkedő, hogy a közelmúltban a szerző Augsburg város levéltárában talált rá Ferdinánd kísérete egyik kiemelkedő személyiségének, Wilhelm Truchsessnek, Waldburg bárójának a város polgármesteréhez és tanácsához küldött tudósításaira, valamint Ferdinándnak a városhoz intézett levelére.

A dokumentumok nem csupán megerősítik a korábbi kutatásokból már ismert tényeket, hanem egy-egy esetben ki is egészítik azokat. Mindenekelőtt igazolják azt, hogy az európai kontinentális kereskedelem egyik meghatározó központjának vezetői mennyire élénk érdeklődéssel kísérték a birodalmat építő Habsburg főherceg, nemrég koronázott cseh és választott magyar király bevonulását a távoli, de késő középkori kapcsolataiknak köszönhetően azért korántsem ismeretlen Magyar Királyságba.

Fehérvári koronázása másnapján maga az ifjú uralkodó is szükségesnek tartotta, hogy tudósítsa a birodalmi várost a számára kedvező fejleményekről. A mozgatórugók a Fugger-ház ismert kölcsöneinek fényében nyilvánvalóak: korántsem kizárt, hogy a magyarokkal kereskedelmi kapcsolatban álló előkelő augusburgi kereskedőházak (Welser, Paller, Österreicher, Weiss, Rot) akár közvetlenül, akár bécsi faktoraik révén hasonlóképpen kölcsönnel támogatták Ferdinánd magyarországi hadjáratát és trónra lépését, miként a Fuggerek vagy éppen maga a város korábban V. Károlynak több alkalommal nyújtottak kölcsönt.

Egy élete delén járó, kitűnő tájékozottsággal rendelkező udvari főméltóság tájékoztatta tehát a dél-német város vezetőit Magyarország történetének e meghatározó hónapjairól. A legfontosabbak azok a tudósítások, amelyek az uralkodó legitimitásával, támogatottságával és trónra lépésének körülményeivel függnek össze.

A budai országgyűlést követően sorra került fehérvári koronázást következő napok eseményeiről keveset tudunk. Ezért különösen figyelemreméltó, hogy a napjainkig ismert források közül egyedül Truchsess november 10-én írott levelének melléklete számolt be arról, hogy 6-án az uralkodó szállásául szolgáló préposti ház előtt a király, a főpapok, a főnemesek és közel 3000 ember előtt a nádor magyar nyelven bő egy órás beszédet tartott. Ebben élesen támadta Szapolyait, sőt Ferdinánd udvarmesterének tudósítása szerint - akinek fordításban összegezték a beszédet - uralkodói legitimitását is megkérdőjelezte.

A palatinus végül azt is kijelentette, hogy Magyarországot egyedül Ferdinánd képes megvédeni a törökök támadásától, miként a török elleni összefogás jelentőségét a már említett királyi levél is aláhúzta. Mindemellett Truchsess beszámolt arról, hogy Fehérváron megerősítették a budai országgyűlésnek a török elleni hadiadó két részletben történő kivetéséről, valamint a török elleni határvidékre küldendő könnyűlovasokról szóló határozatait is.

A Szapolyai ellen Magyaróvártól Buda felé induló sereg egyik szárnya (miként Veliustól tudjuk, Hans Katzianer vezetésével) Dévényt, Pozsonyt és Nagyszombatot vette birtokba, míg a fősereg Brandenburgi György testvére, a kegyetlenségéről ismert Kázmér (Kazimir) őrgróf vezetésével Győrt, Komáromot, Tatát és Esztergomot foglalta el, kisebb harcok árán. Ezt követően a csapatok elvonultak Visegrád mellett. Itt Truchsess megemlítette a gyönyörű királyi palotát, továbbá még azt is, hogy ez a Szent Korona bevett őrzési helye.

A hadjárat és a koronázás eseményein kívül Ferdinánd és a "fekete ember" (Cserni Jován) között formálódó szövetség súlyának megfelelően a levélíró beszámolt a Csernivel való kapcsolatról, de részletesebben írt a szerb vezér haláláról is. Miközben rögzítette szegedi megsebesítésének és halálának körülményeit, új elemként fűzte hozzá nemcsak Cserni holttestének Török Bálint által történt kihantoltatását, majd fejének ezt követő levágását, hanem Szerémi György beszámolójával ellentétben még azt is, hogy a karóra tűzött fejet Ferdinánd Budára bevonuló csapatai a vár előtt találták.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár