2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Tilos a Museum udvarában kutyákat s apró marhát tartani

2006. december 14. 14:00

A különböző szervezeti szabályzatok, házirendek fontos forrásai egy-egy intézmény történetének. Debreczeni-Droppán Béla a Lymbus - Magyarságtudományi Forrásközlemények 2006-os évkönyvében a Magyar Nemzeti Múzeum első magyar nyelvű szolgálati utasítását és házirendjét ismerteti.

A katonák szükségöket a nekik szánt árnyékszékekbe végezzék

A Múzeum vezetése szinte a kezdetektől próbálta rendezni a belső viszonyokat: az első szolgálati szabályzatot Miller Jakab Ferdinánd igazgató 1811 áprilisában nyújtotta be a nádornak jóváhagyás végett, a latin nyelvű irat 25 oldalból állt. A Magyar Nemzeti Múzeum Pollack Mihály tervezte új épülete 1845 tavaszán a befejezéshez közeledett, így aktuálissá vált a gyűjtemények és a személyzet beköltöztetése. Ezért 1845. április 16-án József nádor új házirend elkészítését rendelte el.

A munkálatok előzményeként Kubinyi Ágoston múzeumigazgató már márciusban intézkedéseket tett az ügy érdekében. A' magyar nemzeti Múzeum tisztviselőinek utasításai 's házi rend címet viselő dokumentumot 1845. május 11-én terjesztette fel - magyar nyelven. A szolgálati szabályzatot nem tekintették véglegesnek és több pontnál változtatásokat javasoltak. Az átdolgozás folyamata azonban minden bizonnyal megakadt, ezért Kubinyi ideiglenes jelleggel kiadta a múzeum házirendjét. A gyakorlati alkalmazásra valószínűleg 1848 elejétől kerülhetett sor.

A benyújtott dokumentum rögzítette a Múzeum szervezeti felépítését és rendet biztosító intézkedéseit. A bevezető hangsúlyozta, hogy az intézménynek hasznossá kell válnia, és szükség van a bürokratikus rendszerre. A tiszti utasítások részletekbe menően szabályozták az igazgatóság, a könyvtár, a régiség és pénzgyűjtményi osztály, a természet osztály és a képcsarnok mindennapi életét. Kijelölte a jövőben követendő utat is: fel kell venni a versenyt Európa más ilyen jellegű intézményeivel, de ehhez szükség van a gyűjtemények gyarapítására és a munkatársak gyakorlati ismeretének a bővítésére.

A házirend

Kétfajta házirend készült: az egyik a tisztek és házi szolgák, a másik a katonaság számára. Az első 31 pontból állt és főként fegyelmi kérdésekkel foglalkozott. Nagy szerep és felelősség jutott a kapusnak. Például neki kellett ügyelnie arra, hogy "semmiféle házaló, koldus, vagy kintornyás (Werk-Spieler) musikusok be ne eresztessenek". A katonákkal korábban sajátos probléma lehetett, mivel az egyik pont az illemhelyiség használatára figyelmeztette őket. "Szükségöket az idegenek és lakók szemek láttára, minden botrány kikerülése tekintetéből, a nekik szánt árnyékszékekbe végezzék."

Az ideiglenes házirend terjedelmileg töredéke volt az előzőnek - összesen 22 pontból állt. Az utasítások szabatosak, tömörek, hiányzik belőlük a nyelvi finomság. "A' padlásra szorosan tiltatik a' gyertyával való menetel." "A' pinczékbe setétbe csak lámpással lehet bemenni." "A' közös fára a' kapus fog felügyelni, és ezt rendesen kiosztani." Ugyanakkor az már más lapra tartozik, hogy a dolgozók ezeket vajon betartották-e.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár