A magyar egyháztörténetre vonatkozó források a bécsi levéltárakban
2006. március 21. 18:20 Fazekas István
Levéltárak a XVI-XVII. században
Ferdinánd Magyar Udvari Kancelláriája csak 1527 végére szerveződött meg, és az első időkben elég nehézkesen működött, ezzel két évtizedre lépés hátrányba került az Udvari Kancellária (Hofkanzlei) latin titkáraival szemben, akiknek magyar vonatkozású iratai, köztük több püspöki kinevezést tartalmazó fogalmazvány és iratmásolat részint az Ungarische Aktenben, részint a birodalmi másolati kötetekben (Reichsregisterbücher) maradtak meg. Ez utóbbi sorozatban I. Ferdinánd korából (1526-1564) nem kevesebb mint hét kötet tartalmaz magyar vonatkozású anyagot. A Habsburg-uralkodó római követe jelentéseiben már e korban olvashatunk magyar vonatkozású híreket. A legfontosabb egyháztörténti vonatkozású bécsi források 1552-ig bezárólag nyomtatásban is hozzáférhetők a századfordulón kiadott Egyháztörténelmi emlékek öt monumentális kötetében.
A XVI. század második felében nemcsak a megerősítés, hanem a püspökök kiválasztása is tetten érhető, köszönhetően Rudolf prágai kormányzatának (1583-1608). A Hradzsinba áttelepült uralkodó ugyanis maga helyett kormányzót hagyott hátra Bécsben, testvére Ernő főherceg (1583-1594), majd annak németalföldi megbízatása után Mátyás főherceg (1594-1608) személyében, akik névleg ugyan csak Alsó- és Felső-Ausztriát kormányozták, de a valóságban a magyar ügyekben is illetékesek voltak. A Habsburg-testvérek egymás közötti, Ungarische Aktenben őrzött levelezése egyedülálló módon hagy bepillantást a világi és egyházi tisztségek betöltési mehachnizmusába.
A XVII. században elsősorban a Staatenabteilungen fondfőcsoporton belüli, előbb röviden jellemzett Romana állagra számíthatunk leginkább ha püspöki kinevezések után érdeklődünk. A fond egészen 1848-ig megy, független attól, hogy a külügyek irányítását végző szervet több alkalommal is átszervezték. A Reichshofkanzleitől (1558) az Osztrák Udvari Kancellária (1620-1741) vette át némi kompetencia-vita után az irányítást, majd Mária Terézia megalapította az Államkancelláriát (1741-1848). Az 1526-1848 közötti külügyi iratanyagot a Haus-, Hof- und Staatsarchivban egységesen kronológiai rendbe rendezték. Az egyes állagokon belül, ismét csak egységesen, három alsorozatot hoztak benne létre. Az évrenden belül külön gyűjtötték a jelentéseket (Berichte), külön az utasításokat (Weisungen), és az ide nem illeszkedő darabokból egy vegyes sorozatot (Varia) alakítotak ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap