Legendás kalózok és a hajórablások aranykora

2005. október 29. 10:08

Afrika nyugati partjainál, illetve a dél-ázsiai szorosokban több kereskedelmi hajó és legénysége van jelenleg is kalózok fogságában. A kalóztámadások kapcsán utánajártunk, milyen történeti előzményekre tekinthet vissza a mára már nemzetközivé vált hajórablás. A múlt valóságos kalózai kemény és könyörtelen rablók és gyilkosok voltak, akiket kortársaik mocskos beszédük és erősen ittas állapotuk alapján könnyen beazonosítottak.

Fosztogató hajós népek, verekedő matrózok, tudós asztaltársaság

A polinéz szigetvilág népei hamar felismerték, hogy Kaliforniában rabolt hajókkal könnyen lecsaphatnak a partmenti településekre, majd azokat végigfosztogatva a tengeren viszonylag gyorsan el is menekülhetnek. A Középbirodalom korának végét, az egyiptomi civilizáció egyik legkomolyabb pusztítását, a kalózoknak tartott tengeri népekhez köti a történetírás.

I.e. 67-ben Julius Caesar anatóliai kalózok fogságába esett és csak váltságdíj fejében szabadult. Bosszúból triumvir-társával, Pompeius-szal végleg megtisztították a Földközi-tenger medencéjét az akkorra már mindennemű kereskedelmet lehetetlenné tévő kalózoktól.

A késő antikvitás leghíresebb fosztogatói az ír kalózok voltak, akik még Szent Patrikot is foglyul ejtették és eladták rabszolgának. 937-ben vikingekkel, skótokkal, piktekkel és velsziekkel szövetkezve megtámadták Angliát, ám Athelstan király sikerrel verte vissza őket.

A középkor legismertebb kalózfigurái a viking illetve az arab hajósok közül kerültek ki. A skandináv kalózoknak is nevezett vikingek a 9-10. században fosztogatták végig Észak-Európát és a Brit-szigeteket. Az 1212-es gyerekek keresztes hadjárata során pedig arab kalózok vállalták a sereg szentföldi kalauzolását, de ehelyett inkább eladták a gyerekeket rabszolgának.

A reneszánsz London kulcsfigurái

Drake kapitány: egyeseknek
szabadsághős, másoknak terrorista

A 16-17. századi London kereskedelmi életének kulcsfigurái a hajósok, és a velük üzleti kapcsolatra lépő kalózok lettek. Az állam kifejezetten pártolta a kalózok tevékenységét, hiszen a zsákmányok után jelentős állami adót zsebelhetett be.

A korban matrózkocsmai verekedés és a tudományos vetélkedés világa sem állt oly messze egymástól: a Hableány nevű kocsma egyszerre törzshelye kalózoknak, költőknek és színészeknek, de asztaltársaságukban találjuk Francis Bacon filozófust, a királynő kegyenceként ismert hadvezért, Essex grófját, a lovagi rangra emelt kalózvezért, Francis Drake-et is.

Shakespeare barátja és kortársa, a divatos színpadi szerző és kalandor életformát kedvelő Christopher Marlowe még személyesen is felcsapott kalóznak 3 évig Sir Francis Drake oldalán, és több sziget kifosztásánál is vezető szerepet játszott, miután egy kocsmai verekedésben a rektort zsebkésével hasba szúrta.

következő oldal 1 / 4