Online kereshetők az angliai bevándorlás dokumentumai

Korábban

Angolok fekete ősei

A krími háború ápolónője az angol feketék hőse

A Brit Levéltár kiemelkedő digitalizálási projekteket hozott tető alá az utóbbi években. A levéltár anyagai közül digitalizált és online elérhetővé tett több mint egymillió végredeletet, az 1901 angliai népszámlálás adatait, a Domesday Book-ot, s végül a jövő történészeire gondolva a legújabb kormányiratok archíválását és online kiszerelését is magára vállalta. A tervek szerint egy egykapus portálon keresztül teszik elérhetővé a történelem iránt érdeklődő magánszemélyek, más archívumok, múzeumok, könyvtárak, felsőoktatási intézmények számára adatbázisaikat.

A szigetországi migráció történetét bemutató Moving Here nevű bevándorlási adatokkal feltölött weboldalról kiderül, hogy Nagy-Britannia híres és sikeres kérvényezést benyújtó bevándorlói között tarthatja számon például az Egyesült Államokban született T.S. Eliot-ot és Henry James-t. Aztán itt van egy bizonyos Michael Marks, aki Thomas Spencert kérte meg állampolgársági kérvényézéséhez ajánlónak. Később a brit Marks and Spencer tulajdonosaiként ismerte meg nevüket a világ.

Sir Henry Morton Stanley, aki a New York Herald újságírójaként 1871-ben a Tanganyika-tó melletti Udzsidiban talált rá a négy éve elveszettnek hitt David Livingstone-ra, s a "Dr. Livingstone, ha jól sejtem" mondattal írta be magát a történelemkönyvekbe, Velszben született, s előbb amerikai állampogár lett, majd újra brit. Chaim Weizmann, Izrael első elnöke és Henry Wellcome, a brit egészségügyi alapítvány, a Wellcome Trust alapítója egyaránt 1910-ben kaptak állampolgárságot. James de Rothschild, a világhírű Wallace Gyűjtemény igazgatósági tagja és a második világháború idején az Ellátási Minisztérium parlamenti titkára 1920-ban kapott brit állampolgárságot. Ugyancsak emlékezetes, hogy kik a kevésbé szerencsések: közéjük tartozik Karl Marx, aki míg a Tőkét a londoni British Library-ben írta, ám 1874-ben elutasították állampolgári kérvényét.

Roger Kershaw, a National Archives történésze szerint "ha a család 1844 és 1930 között jutott brit állampolgársághoz, az online elérhető katalógusban megkereshető korábbi állampolgárságuk, azonosítható a város, ahonnan érkeztek, valamint a kérvényezés időpontja. Fontos nyomok, ha családtörténeti kutakodásra adja a fejét az ember."

Ha már megvan a keresett ős, további adatokat lehet fellelni róla a Kew-ban található National Archives-ban, akár online rendelésre, postai kiszállítással is. Az itt őrzött iratokból kiderül, hol éltek a keresett személyek az állampolgársági igénylés után számított 5 évben, kik voltak ajánlóik (kezeseik), illetve megtekinhető maga az állampolgári kérvényükre írt szándéknyilatkozat és a rendőrségi jelentés is.

James Strachan, a National Archives online szolgáltatásainak vezetője szerint "soha ennyien nem foglalkoztak családjuk történetével, s nyilván először az internethez fordulnak. A szaktudomány, a társadalomtörténészek és helytörténészek számára pedig azért felbecsülhetetlen értékű ez a szolgáltatás, mert lehetővé teszi komplett bevándorló közösségek feltérképezését is."

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyesült Államok

• A szovjet atomprogram sikere késztette az amerikaiakat a hidrogénbomba kifejlesztésére
• Máig számtalan kérdőjel lengi körül George Patton tábornok autóbalesetét
• Magyar áldozatokat is követelt az 1988-as skóciai Lockerbie-merénylet
• Tizhenhét éves korában márt ünnepelt zeneszerző volt Arthur Rubinstein
• Kezdetben újságkihordóként dolgozott Jacky Kirby, az Amerika Kapitány megalkotója
• Amíg meg nem küldték unokája levágott fülét, nem fizetett váltságdíjat a Getty család feje