Megjelenik a `De revolutionibus orbium coelestinium`
2004. május 21. 03:10
Nikolaus Kopernikusz nem sokkal halála előtt jelenteti meg a „De revolutionibus orbium coelestinium” című könyvét az égitestek körmozgásáról. A Torúnban született lengyel csillagász művében elveti a Claudius Ptolemaios (160 után) óta érvényes geocentrikus világképet, és meg van győződve arról, hogy a Nap a bolygórendszer középpontja. Matematikai, asztronómiai, orvosi és jogi tanulmányait követően Kopernikusz nagybátyja, Lukas Watzelrode, ermlandi püspök orvosa lett és 1512-ig a frauenburgi dóm kanonokjaként tevékenykedett. Egyházkormányzói feladatai mellett talált időt arra is, hogy elmélyítse asztronómiai ismereteit, és 1507-től intenzíven tanulmányozta a bolygók mozgásának kérdését. Kopernikusz felismerte, hogy az addig érvényesnek elismert ptolemaiosi tanok hosszú távon nem tudják pontosan prognosztizálni a bolygók mozgását. Ptolemaios azt tanította, hogy a Föld a bolygórendszer központja, és a Nap, a Hold és a bolygók a Föld körül keringenek. Az a feltételezés, hogy a Föld a világegyetem nyugvó középpontja, az egyházi tanokkal is összeegyeztethető volt. Kopernikusz nem fogadta el ezt az elméletet és a számoszi Arisztarkhosz (i.e. 310-230) korábbi megfigyeléseire támaszkodott. Arisztarkhosz megfigyelések alapján először fejlesztett ki módszereket a bolygók keringési sebességének kiszámítására, és elsőként próbálta meghatározni a bolygók egymástól, és a Naptól való távolságát. Bár Arisztarkhosz a Föld-Nap-Hold távolság viszonylatban túl alacsony értékeket vett, a bolygó sebességének kiszámításakor olyan magas értékeket kapott a Napra, a csillagokra és a bolygókra, hogy a görög asztronómus arra a következtetésre jutott, nem a Nap kering a Föld körül, hanem sokkal inkább a saját tengelye körül forgó Föld a Nap körül. Arisztarkhosz elmélete alapján, melyet Kopernikusz vizsgálatainál is felhasznál, az álló csillagú égbolt forgását a Föld saját tengelye körüli mozgásából vezeti le. Ebből kiindulva sikerül Ptolemaiosnál jóval könnyebben és pontosabban kiszámolnia a bolygók pályáját, melyet kör alakúnak vél. A kopernikuszi felismerések teljesen szembe helyezkednek a világról s az embernek a világmindenségben elfoglalt helyéről addig elfogadott hittételekkel. Ellentmondanak az egyház azon felfogásának is, miszerint az üdvtörténet csakis a Földön játszódhat le.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap