Római tavaszünnep Gorsiumban

Antik színművek bemutatásával, Septimius Severus császár 202. évi bevonulási ceremóniájának felelevenítésével, s más, látványos programokkal köszöntik Flórát, a tavasz istennőjét és a tavaszt április utolsó napjától május 2-ig Gorsiumban, az egykori római település romjainál.

Floralia: Tavaszünnep Gorsiumban

F. Petress Éva, a programsorozatot szervező Szent István Király Múzeum munkatársa elmondta: a rendezvény keretében Szophoklész három darabja kerül színre az antik város egykori teátrumában, Pécsi Ildikó érdemes, kiváló művész rendezésében, az alkalomra szerződött színészek előadásában. Április 30-án és május 1-én az Oidipusz király és az Oidipusz Kolonosban című, Babits Mihály által fordított darabot mutatják be, május 2-án pedig Trencsényi-Waldapfel Imre fordításában az Antigoné kerül színre. A fő szerepeket a gorsiumi bemutatókon már más években is sikerrel fellépő művészek, köztük Trokán Péter, Farkasinszky Edit, Bregyán Péter, Hegedűs Miklós, Cs. Németh Lajos, Bessenyei Emma alakítják.

A színibemutatók mellett számos látványosságot kínál Gorsium a Floralia idején a látogatóknak. Egyebek között felelevenítik Septimius Severus császár 202. évi gorsiumi látogatási ceremóniáját. A császár római kocsin, lovasok kíséretében vonul majd be az antik település romjait őrző régészeti parkba, s tekinti meg a tiszteletére rendezett gladiátor-játékokat. A látogatók megtekinthetik az ókori olimpia versenyszámai alapján összeállított játékos vetélkedőt, megismerkedhetnek a római kori divattal, az ókorban használt kézműves tárgyakkal és eszközökkel, a mediterrán dísz- és haszonnövényekkel. Gorsiumban, a Kárpát-medence legnagyobb régészeti parkjában idén júniusban a negyvenhetedik ásatási évad veszi kezdetét. A tervek szerint folytatódik a fórum feltárása, s újabb falfestményeket, freskókat bontanak ki egy tavaly már megkezdett kutatás folytatásaként.

A Floraliára váltott belépők egész napra szólnak, és a színházi előadás megtekintésére is érvényesek; felnőttnek 1000,- Ft, diákoknak 500,- Ft, családoknak 2.500.- Ft; 6 éven aluli gyermekeknek és a Gorsium Barátok Köre tagjainak pedig díjtalan a belépés. Olyan jegyek is válthatók, melyek csak a színházi előadásra érvényesek: felnőtteknek 800,- Ft-ért, diákoknak 400,- Ft-ért.

Római Gorsium, keresztény Herculia, magyar Föveny

A mai Tác melletti első római település az i. sz. 1. században jött létre, és eredetileg katonai tábor volt. A tábort i. sz. 103 és 106 között számolták fel, területén Traianus császár egy új várost alapított Gorsium névvel. Gorsium Pannonia Inferior tartomány egyik legfontosabb közlekedési csomópontja volt, azonkívül a tartományi császárkultusz és a tartománygyűlés (concilium provinciae) székhelye. A tartomány küldöttei minden évben ebben a városban találkoztak, hogy az uralkodó császár üdvére áldozatot mutassanak be, és hogy részt vegyenek a gyűlésen. A város tele volt pogány isteneknek állított szentélyekkel, szobrokkal, reliefekkel. A leletek alapján Aeneász, Ámor, Icarus, Achilleus, Jupiter, Silvanus, Minerva, Liber, Attis, Hercules, Vénusz, Luna, Júnó, Mars, Victoria, Diana, Mitrász kultusza mind jelen volt a településen.

Gorsium i. sz. 260-ban pusztult el egy szarmata támadás során. A megsemmisült város helyén csak több évtized múlva kezdtek el új várost építeni, mely a Herculia nevet kapta, s feltehetőleg Valeria provincia fővárosa volt. Herculiában immár keresztény templomokkal találkozunk. Herculia a 4. század végén virágkorát élte, lakott területe akkoriban kb. 45 hektár volt. A honfoglaló magyarok feltehetően részben vagy egészen keresztény népességet találtak itt. A település neve a középkorban, a 11. századtól kezdve, Föveny. A városban és a város körül található sírok tanúsága szerint a település egészen a 16. századi török háborúkig lakott volt. A tatárjárásig az egykori ókeresztény bazilikát használták templomnak. Föveny a 16. századi török háborúkban pusztult el.

Az 1934-39-ig és az 1954-ben végzett ásatások után 1958-ban indult meg a mintegy 150-200 hektár nagyságú műemléki terület folyamatos feltárása, a Szabadtéri Múzeum 1962-ben létesült. A módszeres kutatás 1999-ig a településnek mindössze 5%-ára terjedt ki: a szentkerület egyharmada az Augustus-templommal, Gorsium déli épületei, Herculia központja a városfalakkal a látogatók számára mint régészeti park egész éven át megtekinthető.

A szabadtéri múzeum a feltárt romterületen túl állandó kiállítás, kőtár és kulturális programok segítségével ismerteti meg a látogatót a letűnt korok világával. A római ünnepekhez igazodó programok közül - melyeket a kifejezetten erre a célra épített színházban tartanak - az évadnyitó Floralia és a nyárvégi Ludi Romani rendezvények antik darabok bemutatásával, gladiátorjátékokkal, felvonulásokkal és egyéb programokkal szolgálják az ókor kulturális örökségének terjesztését.