A vörösterror 133 napja

Baszkföld történelme

2004. március 12. 11:15

A középkortól a nemzeti ébredések koráig


A Római Birodalomban betöltött marginális szerepével ellentétben a középkorban Baszkföld igencsak fontos ütközőzóna lett: épp a viszálykodó vizigót és frank királyság közé szorult, így stratégiai fontossága jócskán megnőtt. Részben ennek tudható be, hogy az addig inkább békés baszkok életmódja megváltozott: jámbor pásztorokból és kereskedőkből a túlélésért küzdő néppé váltak. Korabeli források a spanyol területekre be-betörő és ott minden mozdíthatót elorzó baszk hordákról számolnak be.

A baszkok földjét természetesen a vizigótok és a frankok is megpróbálták leigázni. Ha ez nem is sikerült, a viszálykodó ellenséges királyságok csapatai a területet valószínűleg sokszor kirabolták, hogy így élelmezzék hadseregüket. Mint történelmükben ezelőtt és ezután oly sokszor, a baszkok megint az izolációt választották: túlélésüket annak köszönhették, hogy a háborús pusztítás és fosztogatás elől a hegyekbe húzódtak vissza.

Ám azt is bebizonyították, hogy ha kell, hatalmas túlerővel szemben is képesek megvédeni szülőföldjüket: a Roncesvalles-hágónál meglepték és azonmód tönkreverték Nagy Károly frank király hadait. A csata, melyet az ófrancia nyelvű Roland-ének örökített meg, Nagy Károly uralkodásának legérzékenyebb vesztesége volt. De a frissen keresztény hitre tért baszkok hasonló sikerrel védték meg magukat a Hispániát elözönló mórok ellen is, amiben nagy szerepe volt a Pamplonai (később Navarrai) keresztény baszk királyság és a muszlim Banu-Qasi muszlim baszk királyság később hosszú életűnek bizonyult szövetségének is.

A 12. századtól kezdődően a Navarrai Királyság függetlensége a kasztíliai, francia és angol támadások következtében fokozatosan megszűnt. Araba és Gipuzkoa 1199-ben került kasztíliai uralom alá, 1379-ben Bizkaia követte őket, 1512-ben pedig (Alsó-Navarra kivételével, amit csak III. Henrik alatt kebelezett be a francia korona) a teljes Navarrai Királyság Kasztília része lett. Korábban, még a 13. században Labourd és La Soulle elfoglalásával Anglia is kihasította a maga részét Baszkföldből. A navarrai történész, Jimeno Jurio szerint az, hogy a kor leghatalmasabb birodalmai elfoglalták Baszkföldet, mégsem jelentette a baszkok teljes alávetettségét. Erre a Juntas Generales vagy Régimen Foral nevű szervek léte a bizonyíték, melyek oklevéllel garantált független kormányzatként működtek. Ilyen szervezet működött Bizkaia, Gipuzkoa, Araba és Navarre területén. Ezek az egységek az oklevélnek köszönhetően bizonyos fokú törvényhozási, gazdasági, sőt, katonai függetlenséget élveztek.

V. Fülöp trónrakerülésével (1700) viszont az önkormányzatok gyakorolta utolsó kollektív baszk szabadságjogok is egyre gyengébbek lettek, a 19. század folyamán pedig a déli baszk tartományok teljesen elveszítették autonómiájukat. Baszkföld északi részének önállósága a francia forradalom következtében szűnt meg. A forradalommal szemben a baszkok ellenforradalmi pozícióba kényszerültek, hiszen a francia központi hatalom az északi baszk tartományokat (Labourd, Basse-Navarre and Soule) egyetlen megyébe tagolta (Département Basse-Pyrénées). Baszkföld északi része a sikeres francia nemzetállami-homogenizációs törekvések következtében jóval kevésbé tartotta meg nemzeti identitását, mint a spanyol fennhatóság alá került és nagyobb baszk lélekszámú tartományok.

A 19. századi európai nemzeti ébredések a baszkokat sem hagyták érintetlenül. A navarrai Arturo Campión és a bizkaiai Sabino Arana hirdette nemzeti újjászületés a Baszk Nemzeti Párt (PNV) alakjában hamar politikai formát öltött. A párt a kereszténydemokrata elveket vegyítette a spanyol betelepülők elleni - olykor rasszista - propagandával. Legfontosabb célja a függetlenség, vagy legalább a széles körű autonómia kiharcolása volt.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!