7 végzetes pillanat

A Sivatagi Róka bukása

2003. június 9. 16:38

A mostani Irak elleni hadjárat sok mindenben felülmúlja az első Öböl-háborút, de még inkább az 1998-ban indított Sivatagi Róka hadműveletet - amire azért nem annyira büszkék az amerikaiak, de még az angolok sem. A szövetségesek akkor sem kaptak ENSZ-felhatalmazást, így tiszavirág életű magánjellegű akciójukkal csak azt érték el, hogy Szaddám Huszeinből még nagyobb nemzeti hőst kreáltak.

1998. december 16-án az USA és Nagy- Britannia hadereje megkezdte négy napig tartó légicsapásait Irak ellen, miután az iraki hatóságok megtagadták az együttműködést az ENSZ fegyverzetellenőreivel. A nemzetközi kutatócsoport feladata – az Öböl-háborút lezáró 1991-es tűzszüneti egyezmény értelmében – az lett volna , hogy mélyreható vizsgálatok során kiderítsék, vajon az iraki rezsim megsemmisítette-e összes nukleáris, biológiai fegyverét és ballisztikus rakétáját.

Az előjáték Az iraki hatóságok és az ENSZ fegyverzetellenőrei közötti párharc 1997 novemberében ért véget, miután Irak kiutasította a kéksisakosokat az ország területéről. 1998 augusztusára Szaddám Huszein végleg lehetetlenné tette az ENSZ-misszió működését. A Huszeinnel folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. Miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsában lázasan vitatkoztak arról, hogy milyen lépéseket tegyenek Irak ellen, Bill Clinton amerikai elnök ország-világ előtt bejelentette, hogy akcióba fog lépni a nemzetközi egyezményeket semmibe vevő Iraki diktátor ellen.

A támadás 1998. december 16-án kezdődtek el az Irak elleni amerikai és brit légicsapások, amelyek december 19-én, pontosan egy nappal a muszlimok szent ünnepe, a Ramadám előtt fejeződtek be. A támadások katonai központok, légitámaszpontok és rakétákat előállító gyárak ellen irányultak. A Pentagon célja az volt, hogy az ezen célpontok elleni támadással végleg negligálja az iraki tömegpusztító fegyverek raktárait, és azok gyilkos tartalmát.

Prüszkölő Sivatagi Róka Az ENSZ felhatalmazása nélkül indított hadművelet nemzetközi felháborodást keltett. A világ egyetlen talpon maradt szuperhatalmának, az USA-nak, és az egykori gyarmattartó Nagy- Britanniának közös, Irak elleni akciója felkorbácsolta az indulatokat világszerte. A Biztonsági Tanács jóváhagyásának hiánya , a szent ünnep, a Ramadám előtt egy iszlám állam ellen elkövetett támadás, és a két nagyhatalom összefogása a gyönge Irak ellen Szaddám Huszeinből, a vérengző diktátorból egy csapásra rokonszenves, államáért meghalni kész államférfit csinált.

Háború a szőnyeg alatt A további nemzetközi bonyodalmak elkerülése érdekében, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia taktikát változtatott. 1999 januárjától a brit és amerikai harci repülőgépek az Irak északi területén létrehozott repüléstilalmi zónán belül támadtak célpontokat - mintegy így legitimizálva a légicsapásokat. A törökországi légibázisokról felszálló repülőgépek az Északi Járőr fedőnevű hadművelet keretében támadtak. (Az Északi Járőrt 1997-ben indították útjára, azzal a céllal, hogy az északi repüléstilalmi zónát a levegőből ellenőrizzék.) Az angolszászok akciója csendesen, mindenféle diplomáciai vihar nélkül zajlott, így ebben a tekintetben akár sikeresnek is tekinthető. Csakhogy a több mint száz napon keresztül zajló bombázások nem érték el fő céljukat. A mumus, Szaddám a helyén maradt.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!