I. (Madarász) Henrik
2008. augusztus 9. 10:00
(876—936)
I. (Madarász) Henrik, Germánia keleti frank királya és Szászország hercege 876 körül született a szász dinasztiából. 912-ben nyerte el a szász hercegséget, és ellenséges viszonyban állt I. Frank Konrád királlyal, de az mégis őt jelölte 918-ban örökösének.
I. Henrik 919-ben lett német király. Függetlenségének megőrzése érdekében megtagadta, hogy püspökök koronázzák meg. Henrik királyként hozzálátott az uralkodói hatalom megerősítéséhez, amely a német hercegek politikája miatt meggyengült. 921-re sikerült a királyi hatalmát elismertetnie a sváb és a bajor herceggel. Sikerrel harcolt a szlávok, a dánok ellen, 925-ben a nyugati frank birodalomtól elhódította Lotharingiát. Felesége, Matilda számos kolostort alapított, köztük a quedlingburgit, amely később az uralkodópár temetkezési helye lett. Matildát a katolikus egyház szentté avatta. I. Henrik az uralkodása alatt állandó harcot folytatott a kalandozó magyarokkal, akik hol egyik, hol másik német hercegnek nyújtottak támogatást a királyi hatalommal szemben. 924-ben kilenc évre fegyverszünetet kötött a magyarokkal és évi adót fizetett nekik.
A békét arra használta fel. hogy a határvidéken várrendszert építsen ki védekezésül és katonai reformot hajtott végre, amelynek lényege a nehézlovasság felállítása volt. Ezzel az új haderővel elfoglalta a rendektől Brandenburgot. Amikor a magyarokkal kötött fegyverszünet letelt, Henrik megtagadta az adófizetést. Az ellene vonuló magyar sereg felett 933. március 15-én a merseburgi csatában az újjászervezett német hadsereggel nagy győzelmet aratott. 934-ben kiterjesztette Németország határait a dánok rovására.
936-ban halt meg, és fia, Ottó követte a trónon. I. Henrik karizmatikus egyéniségét bizonyítja, hogy ezt követően a lovagok az ő érckoporsója előtt tették le lovagi esküjüket.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20