1916 nyara előtt az emberek jobbára ártalmatlan lényeknek tartották a cápákat
2021. július 1. 10:06 Múlt-kor
Korábban
A gyilkos hajsza
A jerseyi partok közelében az elsőszámú közellenség a gyilkos cápa lett, amelynek fejére 100 dolláros vérdíj lett kitűzve. Ezt követően viszonylag gyakran lehetett vasvillával, szigonnyal, dinamittal vagy éppen sörétes puskával felszerelkezett helyieket látni, amint a sekély vizet kémlelik, és a legkisebb mozgásra lőnek vagy robbantanak.
Rémült lakosok táviratai és levelek százai érkeztek a Fehér Házba, hogy a szövetségi kormány tegyen valamit az érdekében, hogy a gyilkos szörny több emberéletet már ne követeljen magának. Az utolsó támadást követő második napra Woodrow Wilson elnök összehívta a minisztertanácsot, hogy megvitassák az ügyet. Kezdetét vette a cápák elleni háború.
Ugyanezen a reggelen a New Jersey állambeli South Amboy közelében egy motoros csónakos cápavadász, bizonyos Michael Schleisser az evezője segítségével agyonvert egy cápát, amelyet a partra vonszolva kibelezett.
Állítólag emberi csontokat talált benne, ám ezt a hírt azóta sem sikerült meggyőzően alátámasztani. Az sem volt bizonyítva, hogy a több emberi életért felelős, gyilkos cápát sikerült lapátra tenni, ugyanis a következő hetekben további cápatámadásokra került sor New Jersey-szerte.
Annyi bizonyos, hogy az amerikaiak és a cápák közötti kapcsolat egy életre megváltozott. Ezt követően már senki sem merte azt állítani, hogy a cápák ártatlan, az emberre veszélytelen jószágok, a támadások után gyakran hívták az állatokat emberevőknek. Még a legszkeptikusabb tudósok is elismerték, hogy nem kell kételkednünk az ókori történetekben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
- Sztehlo Gábor gyermekmentő tevékenysége a holokauszt árnyékában
- Érzelmi hullámvasút – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap