10 tény Khomeini ajatollah Iránjáról

1. Az 1978 januárjában a száműzetésben lévő iráni síita vezetőt, Ruhollah Khomeini ajatollahot sértegető cikk miatt elkezdődött tüntetéssorozat Mohammed Reza Pahlavi sah nyugatbarát, az iszlám hagyományokat figyelmen kívül hagyó, korrupt rendszerének bukásához vezetett. Az 1979 februárjában az országba visszatérő Khomeini vezetésével áprilisban kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot, a decemberben életbe lépett alkotmánnyal pedig az ajatollahot Irán élethossziglani vallási és politikai vezetőjévé választották.

2. Khomeini hatalomra jutása után szinte azonnal megkezdődött a sah egykori tisztviselőinek és híveinek üldözése. Az előző rendszer politikai közül sokakat kivégeztek. Az országból mintegy kétmillió ember menekült el.

3. 1979. november 4-én iráni egyetemisták elfoglalták a teheráni amerikai követség épületét. 90 foglyot ejtettek, és azt követelték, az USA adja ki a rákbetegségét az országban kezeltető sahot. 52 foglyot csak 1981. január 20-án, 444 nap után engedték szabadon. A sah már 1980 júliusában elhunyt.

4. A forradalmat követően egy időre betiltották a nyugati zene minden formáját. A rezsim támaszává váló Forradalmi Gárda az emberek otthonában zenelejátszókra és lemezekre vadászott, és még az autókból is kitépkedték a kazettás magnókat. Khomeini unokája eközben zongoraleckéket vett.

5. Bár Khomeini a homoszexualitást betiltotta, a transzszexuálisok számára engedélyezte, hogy nemváltó műtéten essenek át.

6. A hűtlen asszonyokat megkövezték, a csador elhagyásáért még a lányokra is korbácsolást szabtak ki, lopásért pedig kézlevágás járt.

7. A férfiak és a nők nem úszhattak együtt és nem táncolhattak egymással, és a két nem képviselőit a nyilvános helyeken is elkülönítették. A pornót és a meztelen ábrázolásokat betiltották.

8. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 1987-es jelentése alapján az iszlamista forradalomtól kezdve 1987-ig 7000 embert lőttek le, akasztottak fel, köveztek vagy égettek halálra Iránban.

9. Khomeini elmondása szerint egy pillanatig sem érzett sajnálatot az 1980 és 1988 között zajló irak-iráni háború miatt, annak ellenére, hogy a fegyveres konfliktus több millió iráni halottat követelt, és 350 milliárd dolláros kárt okozott országának.

10. Khomeini nem sokkal 1989-es halála előtt fatvát, vagyis halálos kiközösítő ítéletet adott ki a Sátáni versek szerzője, Salman Rushdie ellen: 3 millió dollárt ajánlottak fel annak, aki az írót megöli. A szerző évekig bujkálni kényszerült, a mű japán fordítóját meggyilkolták, az olasz fordítót pedig megkéselték. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején