2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

10 tény a német városok elleni szőnyegbombázásokról

2015. október 7. 08:17

A Hamburg elleni légitámadást követően a romok eltakarításához kivezényelt fegyintézeti rabok olykor csak lángvágóval tudtak maguknak utat vágni a legyektől és csúszós nyüvektől hemzsegő légoltalmi pincékben.

Drezda bombázása utáni kép
Drezda bombázása utáni kép

1. Az 1942 és 1945 között a brit – és részben amerikai – gépek által a német városok ellen végrehajtott légi támadások következtében mintegy 600 ezer civil vesztette életét. A szövetségesek 21 ezer gépet veszítettek.  

2. A szövetségesek mintegy 1,6 millió tonna bombát dobtak le a német városokra, ebből mintegy 1,1 millió tonnát a háború utolsó évében. A támadások megközelítőleg ezer települést érintettek. Egyes források szerint 3,5 millió, más adatok szerint 4,8 millió lakás dőlt romba, és 56 ezer 14 éven aluli gyermek halt meg.

3. A II. világháború alatt a RAF német városokkal szembeni bombázásai következtében 7,5 millióan, más források szerint 13 millióan váltak hajléktalanná. A bombázások után Kölnben minden lakosra 31,4, míg Drezdában 42,8 köbméter törmelék jutott. 

4. Az Egyesült Királyságban a német városokkal szembeni légi háború alternatívájaként felmerült többek között, hogy a betakarítás megakadályozása érdekében vasból készült karóvégeket dobnak le a szántóföldek felett.

5. A bombázások célja elsősorban a civilek, főként az ipari dolgozók moráljának megtörése volt. A brit felsőházban Lord Salisbury és George Bell chichesteri püspök, valamint a katonai vezetők közül is többen felszólaltak az erkölcsi szempontból nem vállalható, főként a civil lakosság ellen irányuló bombatámadások miatt.

6. A légi háború a világhírű történész, A. J. P. Taylor számításai szerint a brit haditermelés egyharmadát emésztette fel, de egy 1945. januári német számítás szerint a bombázások nem voltak teljesen értelmetlenek: előző évben ugyanis a tervezettnél többek között 35 százalékkal kevesebb tank, 31 százalékkal kevesebb repülő készült, és kétmillió munkást kötött le a légvédelem.

7. A Hamburg elleni 1943. júliusi bombatámadásban összesen kétszáz kilométernyi utca, köztük a lakóhelyiségek majdnem fele, 277 ezer lakóépület pusztult el teljesen. A légitámadással okozott tűzviharban akkora volt a hőség, hogy a bombázópilóták még a gépük falán is érezték a több km-re felcsapó lángok okozta forróságot.

8. A Hamburg elleni légitámadást követően a romok eltakarításához kivezényelt fegyintézeti rabok olykor csak lángvágóval tudtak maguknak utat vágni a legyektől és csúszós nyüvektől hemzsegő légoltalmi pincékben.

9. Az 1945. februári, Drezda elleni bombázás mintegy 25-30 ezer áldozatot követelt, és 95 ezer lakóépületet rombolt le. Egy theresienstadti lágerben raboskodó fogoly visszaemlékezése szerint Drezda bombázása alatt zárkája ablakából kivehető volt az onnan 70 km-re fekvő, égő város fénye, és a bombák becsapódását is hallani lehetett.

10. A Pforzheim elleni légitámadásban 1945. február 23-án 20 ezren haltak meg, vagyis a város minden harmadik lakosa. A nagaszaki atomtámadásban minden hetedik ember halt meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár