10 tény a téli háborúról
2016. november 30. 11:06
Korábban
1. A Szovjetunió 1939. november 30-án Leningrád védelme szempontjából kulcsfontosságú területek megszerzésének érdekében indította meg Finnország elleni hadjáratát. A várt gyors győzelem elmaradt, és a Mannerheim tábornagy vezetésével hősies ellenállást tanúsító finnek végül közel négy hónapos háborúra kényszerítették keleti szomszédjukat.
2. Az egyenlőtlen erőviszonyokat jól jellemzi, hogy míg Finnországnak a háború kirobbanásakor 3,7 millió lakosa volt, a Vörös Hadsereg békelétszáma 4 millió főt tett ki.
3. A casus bellit a szovjetek provokációja szolgáltatta. 1939. november 26-án a Vörös Hadsereg katonái a szovjet-finn határ közelében fekvő orosz falu, Mainila közelében saját csapataikat vették tűz alá, majd a finneket vádolták meg az akcióval.
4. A front északi részén folyamatosan -30-40 °C volt a hőmérséklet, és a délebbi területeken is csak ritkán mértek - 20 °C-nál melegebbet. A Vörös Hadsereg katonáit nem készítették fel megfelelően az időjárási körülményekre. Az ukrajnai alakulatok még téli felszerelést sem kaptak, így közülük különösen sokan szenvedtek fagyhalált.
5. Mivel a szovjet katonák közül csak kevesen tudtak síelni, a hadseregben síbajnokokat is alkalmaztak, de valódi segítséget ők sem jelentettek – többségük odaveszett. A Vörös Hadsereg embervesztesége – a sebesülteket is beleértve – közel 400 ezer, míg a finneké „mindössze” 70 ezer fő volt.
6. A szovjet csapatok rettegtek a sítalpakon közlekedő, kitűnő álcát jelentő fehér ruhájukban a legváratlanabb helyzetekben felbukkanó finn mesterlövészektől. Simo Häyhä, a „Fehér Halál” néven emlegetett finn mesterlövész 505 szovjet katonával végzett, ezzel ő a háborúk történetének legeredményesebb mesterlövésze.
7. Mannerheim tábornagy adatai szerint a finnek 1500 szovjet harckocsit és 700 repülőgépet semmisítettek meg a háború során.
8. A téli háborúban több mint 11 ezer külföldi önkéntes – köztük 8260 svéd és körülbelül 360 magyar – harcolt a finnek oldalán.
9. A szovjetek csak 1940. február elején, 27 hadosztály, több ezer tank és több mint ötszáz repülő bevetésével tudták áttörni a finnek erődítménysávját, az ún. Mannerheim-vonalat.
10. A háborút lezáró moszkvai megállapodás értelmében Finnország kénytelen volt lemondani területének mintegy 11 %-áról (kb. 40 ezer km²).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap