10 tény a téli háborúról
2016. november 30. 11:06

Korábban
1. A Szovjetunió 1939. november 30-án Leningrád védelme szempontjából kulcsfontosságú területek megszerzésének érdekében indította meg Finnország elleni hadjáratát. A várt gyors győzelem elmaradt, és a Mannerheim tábornagy vezetésével hősies ellenállást tanúsító finnek végül közel négy hónapos háborúra kényszerítették keleti szomszédjukat.
2. Az egyenlőtlen erőviszonyokat jól jellemzi, hogy míg Finnországnak a háború kirobbanásakor 3,7 millió lakosa volt, a Vörös Hadsereg békelétszáma 4 millió főt tett ki.
3. A casus bellit a szovjetek provokációja szolgáltatta. 1939. november 26-án a Vörös Hadsereg katonái a szovjet-finn határ közelében fekvő orosz falu, Mainila közelében saját csapataikat vették tűz alá, majd a finneket vádolták meg az akcióval.
4. A front északi részén folyamatosan -30-40 °C volt a hőmérséklet, és a délebbi területeken is csak ritkán mértek - 20 °C-nál melegebbet. A Vörös Hadsereg katonáit nem készítették fel megfelelően az időjárási körülményekre. Az ukrajnai alakulatok még téli felszerelést sem kaptak, így közülük különösen sokan szenvedtek fagyhalált.
5. Mivel a szovjet katonák közül csak kevesen tudtak síelni, a hadseregben síbajnokokat is alkalmaztak, de valódi segítséget ők sem jelentettek – többségük odaveszett. A Vörös Hadsereg embervesztesége – a sebesülteket is beleértve – közel 400 ezer, míg a finneké „mindössze” 70 ezer fő volt.
6. A szovjet csapatok rettegtek a sítalpakon közlekedő, kitűnő álcát jelentő fehér ruhájukban a legváratlanabb helyzetekben felbukkanó finn mesterlövészektől. Simo Häyhä, a „Fehér Halál” néven emlegetett finn mesterlövész 505 szovjet katonával végzett, ezzel ő a háborúk történetének legeredményesebb mesterlövésze.
7. Mannerheim tábornagy adatai szerint a finnek 1500 szovjet harckocsit és 700 repülőgépet semmisítettek meg a háború során.
8. A téli háborúban több mint 11 ezer külföldi önkéntes – köztük 8260 svéd és körülbelül 360 magyar – harcolt a finnek oldalán.
9. A szovjetek csak 1940. február elején, 27 hadosztály, több ezer tank és több mint ötszáz repülő bevetésével tudták áttörni a finnek erődítménysávját, az ún. Mannerheim-vonalat.
10. A háborút lezáró moszkvai megállapodás értelmében Finnország kénytelen volt lemondani területének mintegy 11 %-áról (kb. 40 ezer km²).
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


rendszerváltás
- Népszavazás helyett kormányfői megegyezés döntött Csehszlovákia megszűnéséről
- Nem tudott mit kezdeni a rendőrség a taxisblokáddal
- Hosszú út vezetett a halálbüntetés általános tiltásához Magyarországon
- Valóságos patthelyzet alakult ki a koronás és a korona nélküli címer hívei között 1990-ben
- Csaknem fél évszázad után szerezte vissza szuverenitását Magyarország a szovjet kivonulással
- Virtuális kiállításként nyílt újra a Nemzeti Múzeum közösségi tárlata a rendszerváltásról
- Az újraegyesülésről szóló népszavazásnak is számított az NDK első és utolsó szabad választása
- Gazdasági, majd katonai eszközökkel próbálta megakadályozni Litvánia függetlenedését Moszkva
- Betegségével küzdve kellett komoly konfliktusok sorát kezelnie Antall Józsefnek
- A mini KRESZ-pályától Kádár János látogatásáig: fotókon a múlt század ovisai tegnap
- Akár 50 millió összetört amforából is állhat az ókori Róma legnagyobb szemétdombja tegnap
- Németh László életének az írói hivatás adott „felső világítást" tegnap
- A világ legnagyobb festményhamisítója, aki a megszállókat és a művészeket is átverte tegnap
- Gomba, eper és zellerpuncs: Albert Einstein, az ínyenc, aki a hajvágásnak már nem volt a rajongója tegnap
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Földrengés után tűzvész sújtotta San Francisco városának lakóit 1906-ban tegnap
- Amerikai blamázs: reménytelen puccskísérlet a Disznó-öbölnél 2021.04.17.