Forró magyar őszök

10 tény a gyarmati Brazíliáról

2019. szeptember 4. 11:39 Múlt-kor

A portugálok megjelenésekor nagyjából 10 millió őslakos élhetett Brazília területén. A bennszülöttek száma a jelenkorra 900 ezerre csökkent.

Brazília

1. Brazília neve a börzsönyfa portugál nevéből (pau brasil) ered, amely az újonnan felfedezett portugál domínium tengerparti régióit borította. A katolikus egyház más, komolyabban hangzó nevet javasolt: „Terra de Santa Cruz” (szent kereszt földje). Végül a gazdasági értékkel bíró fa lett a befutó.

2. A börzsönyfához köthető a kényszermunka első formája is Brazíliában. A portugál gyarmatosítók bennszülöttek tömegeit fogták be az értékes fák kivágására, amelyekből gyapjú, selyem és pamut színezésére alkalmas festéket állítottak elő.

3. A portugálok 1500. április 22-én léptek először Brazília földjére. A partra szálló felfedező, Pedro Álvares Cabral rögvest a portugál korona birtokába vette az újonnan felfedezett területet. A portugál gyarmatosítás 1534-ben indult meg.

4. A portugálok megjelenésekor nagyjából 10 millió őslakos élhetett Brazília területén. A bennszülöttek száma a jelenkorra 900 ezerre csökkent.

5. A 16. század folyamán a Brazíliában élő őslakosok 90 százaléka az európai jövevények által behurcolt betegségeknek (himlő, influenza, kanyaró) esett áldozatul.

6. A portugálok kezdetben úgy tekintettek a Brazíliát benépesítő őslakosokra, mint az édenkertben élő ártatlan gyermekekre, de véleményük hamar megváltozott és a szelíd teremtményekből „hit, uralkodó és törvények nélkül élő” kannibálok lettek.

7. Költséghatékonyság végett a portugál uralkodó bérletbe adta ki az újonnan felfedezett brazil területeket a kor vállalkozó szellemű embereinek. Brazíliát 15 adminisztratív területre osztották. A magánkézbe kiadott területekből azonban 13-ban csődöt mondott a gyarmati igazgatás, így III. János portugál király 1549-ben állami irányításba helyezte a dél-amerikai gyarmatait.

8. A jezsuiták jelentős missziós tevékenységet folytattak Brazíliában. Az általuk irányított kommunákban bennszülöttek éltek és dolgoztak. Ezek a közösségek védelmet nyújtottak az ott lakó őslakosoknak a kényszermunka és a kizsákmányolás ellen, és egyben hozzájárultak a keresztény vallás terjesztéséhez is.

9. A „cukor korszaka” 1530-tól egészen a 17. század végéig tartott Brazíliában; ebben az időszakban vált a portugál gyarmat a világ elsőszámú cukortermelőjévé. A cukornádültetvények munkaerő igénye azonban magas volt, így a portugálok a hiányt az Afrikából erőszakkal behurcolt rabszolgákkal pótolták. A becslések szerint az Újvilágba transzportált emberek 38-43 százaléka Brazíliában kötött ki. 

10. Brazília nyugati, ismeretlen területeinek meghódítása a 17. század folyamán kapott nagy lendületet. A portugál bevándorlók kaland- és pénzvágytól hajtott leszármazottai nagyobb csapatokba (banderiantes) szerveződve behatoltak az ismeretlen területekre, ahol bennszülöttekre vadásztak, akiket később rabszolgának adtak el, illetve értékes ásványi anyagokat, aranyat és ezüstöt kerestek.

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!