10 tény a Bizánci Birodalomról
2019. június 26. 08:28 Múlt-kor
Korábban
1. Bizánc alattvalói magukat rómaiaknak, az államot pedig, amelyben éltek, Római Birodalomnak nevezték. A Bizánci Birodalom elnevezés csak a 19. század közepétől terjedt el a köztudatban.
2. Bizánc története a Kr. u. 324-es esztendőben kezdődött, amikor a Római Birodalom császára, Nagy Konstantin birodalma központját a Boszporusz partján fekvő, Kr. e. 667-ben a görögök által alapított Büzantion városába helyezte át. A várost később alapítója után Konstantinápolynak nevezték el.
3. Konstantinápoly egészen Kr. u. 395-ig a Római Birodalom központja volt, ekkor Nagy Theodosius – az utolsó császár, aki az egész birodalom felett uralkodott – egy nyugati és keleti részre osztotta országát.
4. Míg a Nyugatrómai Birodalom Kr. u. 476-ban összeomlott, a Keletrómai Birodalom tovább vitte Róma örökségét. Konstantinápoly, amely akkor már 400 ezer embernek adott otthont, Európa legnagyobb városává vált.
5. A konstantinápolyi császári könyvtár a középkori Európa egyik legjelentősebb könyvtára volt, amelynek falai között jelentős számú, az ókori világ tudományát őrző tekercseket őriztek. Ez a felbecsülhetetlen értékű kulturális kincs 1204-ben elpusztult, amikor a keresztesek elfoglalták a várost.
6. A bizánci haditengerészet csodafegyvere a görögtűz volt, amellyel a bizánciak játszi könnyedséggel lángba boríthatták az ellenséges hajókat. A titokzatos folyadékot, amely a tengervízzel érintkezésbe lépve begyulladt, így vízzel eloltani sem lehetet, kezdetleges lángvetőkkel lőtték a kívánt célpontokra.
7. A középkori Konstantinápolyban jelentős számú katolikus kolónia élt, elsősorban velencei, genovai kereskedők és azok családjai. A keresztény hit azonban nem kapcsolta össze Jézus nyugati és keleti hívőit. 1182-ben a város ortodox hitű görög lakosai válogatás nélkül lemészárolták a latinoknak hívott katolikusokat.
8. A katolikus és ortodoxhívők közötti szakadék tovább mélyült, amikor a negyedik keresztes hadjáratban részt vevő, Európa katolikus királyságaiból származó keresztesek 1204-ben megostromolták és kifosztották a keresztény hit keleti fellegvárát, Konstantinápolyt.
9. Konstantinápolyt a Theodosius császár által az 5. században építetett, három részből álló falrendszer védte a szárazföld felől. A védelmi rendszer olyan tökéletes volt, hogy azt csak 1453-ban, a tüzérség bevetésével és masszív ágyúzással sikerült II. Mehmed oszmán szultán hadseregének áttörni.
10. II. Mehmed oszmán szultán csodálta a bizánci birodalom fővárosát. Amikor 1453-ban ostrom alá vette a metropoliszt, a várost a lehető legnagyobb épségben akarta megszerezni, ezért katonáinak szigorúan megtiltotta a gyújtogatást. A települések elfoglalása esetén adható megszokott háromnapos fosztogatást is csak egy napig engedélyezte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
- A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
- Etiópia szégyenletes legyőzésével lett ismét császára Rómának
- Sűrűn tűzdelték botrányok az újraalapított cannes-i filmfesztivál történetét
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Négyórás beszédet tartott az utolsó szó jogán a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.